Még soha nem volt ennyire szüksége a tudománynak a nőkre, derült ki kedden, a L’Oréal és az UNESCO által támogatott ösztöndíj átadásán, amit idén is két kiemelkedő munkásságú magyar kutatónő vihetett haza.
Évről évre egyre többen pályáznak a díjra, amelynek két idei nyertese súlyos betegek életét könnyítheti meg kutatásával – egyikük a gyulladásos bélbetegségek gyógyításán, másikuk többek közt a koraszülöttek megóvásán fáradozik. Emellett mindketten feleségek és anyukák, akik példásan igyekeznek helytállni minden területen.
De miért van rá szükség, hogy külön is elismerjük a nőket?
A L’Oréal csehországi igazgatója, Tomas Hruska már a kezdéskor megadja a választ: hiába találunk egyre több női vezetőt a politikában vagy épp a gazdasági szférában,
Ádám Veronika akadémikus, a zsűri elnöke hozzáteszi: a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közül is mindössze 10 százalék nő, a vezető tudományos pozíciókban és a testületek élén pedig még mindig zömében férfiakat találunk.
A világon sok komoly hatalmat képviselnek nők, vagy legalábbis aspirálnak rá, de a tudományos világban nincs így. Hangsúlyozni kell, hogy nők vagyunk, tessék ránk odafigyelni! Fontos éreztetni, hogy a nők is eredményesek, sikeresek, és képesek összeegyeztetni az életüket a másik fontos céljukkal: a családdal és a gyerekneveléssel.
Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, korábbi miniszter emellett arra is emlékeztet, hogy az ENSZ tagországai épp tavaly szavazták meg a fenntartható fejlődésről szóló, 2030-ig teljesítendő programot, amelynek célja nem kevesebb, mint a szegénység eltörlése és a bolygó helyreállítása.
Nők nélkül nem jöhet létre a fenntartható fejlődés, ha pedig a férfiak irányítják a világot, a versengés fog irányítani. mondja.
“Nem tudom, hol leszek 10 év múlva”
Személyes okból döntött kutatási területe mellett Dr. Farkas Klaudia, aki a 35 év alatti nőknek járó elismerést nyerte el. A fiatal belgyógyász azután kezdte kutatni a gyulladásos bélbetegségeket, hogy édesanyjánál Crohn-betegséget diagnosztizáltak. A gyógyszeres kezelés nem mindig eredményes sem a Crohn-nal, sem a fekélyes vastagbél-gyulladással kezelt betegek esetében, körülbelül 40 százalékuknál hatását veszti. Klaudia ennek okait kutatja, és azt is, kiknél érdemes más gyógymódot választani, javítva ezzel a terápia hatékonyságát.
Nehéz szívvel vált volna meg otthonától, Szegedtől, erre azonban nem volt szükség: jelenleg a Szegedi Tudományegyetemen tanársegéd, emellett egy fél éves kisfiú édesanyja. Azt mondja, sokat segít, hogy férjét is tudományos pályája során ismerte meg, így megértő vele szemben. A díjazott szerint nehéz megmondani, mikor és hogyan lesz valakiből kutató, és a jövő is kiszámíthatatlan:
Nem tudom, hol leszek 10 év múlva, hiszen olyan gyorsan változik a tudomány, hogy az általa vizsgált fehérjék 10 éve még nem is voltak felfedezve.
A másik díjazott, Dr. Jeney Viktóra vegyész kutatása akár a koraszülött babák esélyeit is javíthatja. A fejletlen érrendszerrel születő csecsemők fokozottan ki vannak téve a kockázatnak, hogy vörösvérsejtjeik szétesnek, a felszabaduló hemoglobin pedig a szövetekbe jutva gyulladást idéz elő.
Egyéb szív-és érrendszeri betegségeknél, maláriás fertőzéseknél is előfordulhat a gyulladás, de a koraszülöttek esetében akár értelmi fogyatékosság is lehet a következménye. Viktória a hemoglobin által keltett gyulladás következményeit vizsgálja:
Egészen más először megpillantani egy sejtet mikroszkóp alatt, mint a száraz anyag, amit addig a pontig megtanul az ember.
Viktóra a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézetének tudományos főmunkatársa. Az általa vezetett kutatócsoport sokáig kizárólag lányokból állt:
Nem tudatos a döntés, egyszerűen csak lányok potyogtak az égből
– mondja, igaz, azóta egy fiú is csatlakozott. Kétgyermekes anyukaként úgy véli, nemcsak férje segítségéért hálás, hanem azért is, hogy a gyerekei kifejezetten jól viselkednek, máskülönben komoly kihívás lenne a munka mellett a családot is egyben tartani.
Kiáltvány: több nőt a tudományba
Nem volt egyszerű Magyarországon létrehozni a díjat – mondja Dr. Ránky Katalin kutatóvezető, a kitüntetés hazai alapítója. Párizsban, a nemzetközi átadón sokszor nem sikerült megmutatni magunkat a külföldi díjazottak mellett, ezért úgy döntött, megpróbálja nálunk is meghonosítani.
16 éve kerestem meg a főnökömet azzal, hogy nálunk még nem létezik ez a díj, szeretném behozni Magyarországra. Azzal felelt: magának erre se ideje, se pénze nincsen! A díj mégis létrejött, jelentőssé vált, és rengetegen pályáznak rá évről évre. A legfontosabb példát mutatni, olyan nők által, akik egyszerre menedzselik a kutatói munkát és a családi életet is. Ez a legnagyobb eredmény, ami bizonyítja, hogy a korlátaink csak a fejünkben vannak.
Az idei év pedig már csak azért is rendhagyó, mert nem csupán a díjátadóra került sor: a Women in Science (Nők a tudományban) kiáltványt is kihirdette az UNESCO és a L’Oréal, hogy a tudományos körök és a nagyközönség figyelmét is felhívják a nők kutatói munkájára.
Hat pontba gyűjtötték a kitűzött célokat:
- Ösztönözzük a fiatal nőket tudományos karrierjük kibontakoztatására!
- Döntsük le a korlátokat, amelyek akadályozzák a tudós nőket hosszú távú kutatói karrierjük építésében!
- Tegyük lehetővé, hogy nők is betölthessenek vezető tudományos pozíciókat!
- Ünnepeljük együtt a tudós nőket, akik hozzájárulnak a tudományos és társadalmi élet fejlődéséhez!
- Biztosítsuk a nemek közötti egyenlőséget a vezetők és résztvevők körében a tudományos testületekben és szimpóziumokon – így a konferenciákon, bizottsági és igazgatói üléseken is!
- Segítsük a fiatal tudósokat mentoring programmal és kapcsolati hálójuk fejlesztésével, hogy megtervezhessék és megvalósíthassák elképzelt karrierjüket!
A kiáltványt eddig közel 86 ezren írták alá, itt lehet csatlakozni.
