A Népszabadság “nagyon hirtelen” történt bezárásával “az egyik utolsó kormánykritikus hang némul el”, és sok minden utal egy “puccsra” – írja a vasárnaponként megjelenő konzervatív német lap. A kiadóvállalat közleményével kapcsolatban megjegyezte, hogy a társaság által ismertetett tényeket senki sem vitatja. “A probléma a közleménnyel: mindez nem lehet új (információ) a társaság számára, mégis átvette a Népszabadságot” a svájci Ringier-től, arra pedig végképp nincs “elfogadható magyarázat”, hogy miért kellett ennyire “puccsszerűen” eljárni – írta Stephan Löwensteinaz Elhallgattatva című cikkében.
– tette hozzá.
Egyebek mellett a TV2 tulajdonosi szerkezetében végbement átalakulásokat és a reklámadó körüli fejleményeket ismertetve a szerző kiemelte: “persze a képhez az is hozzátartozik, hogy 2010-ig baloldali és liberális újságírók voltak meghatározóak a médiában”, és “Orbán korábbi vereségeit ennek tulajdonítják a táborában”, így a kormányfő a 2010-es “földcsuszamlásszerű” győzelme után egyik első lépéseként átalakította a közszolgálati médiát.
A Financial Times londoni gazdasági napilap budapesti tudósítója, Andrew Byrne a Népszabadságról közölt írásában megállapítja, hogy a legkeresettebb minőségi magyar lap nyomtatott és online változatának felfüggesztése olyan időszakban történt, amikor már folyik “a médiaterep átrendezése a 2018-ban esedékes választások közeledtével”. A szerző szerint a fejlemény aggályokat vet fel a magyarországi sajtó sokszínűségének további eróziójával kapcsolatban – idézi az MTI.
A tudósító megemlíti, hogy a Népszabadság kiadója szerint a lap olvasottsága tíz év alatt 74 százalékkal csökkent, és a lap 5 milliárd forint veszteséget halmozott fel. A Financial Times írása szerint azonban más médiacsoportokat “robusztus állami irányítású, közpénzből (finanszírozott) hirdetési bevételek védenek a piaci nyomástól”.
