Soha még miniszterelnök mellett semmilyen kérdésben nem valósult meg olyan politikai egység, mint ami most a magyar kormányfő mögött
– mondta ma gyanúsan specifikusan Kósa Lajos, amikor félmondatban értékelte a népszavazás jelentőségét. És nem véletlenül fogalmaz így. Tegnap két Fidesz-közeli politológus, Mráz Ágaston Sámuel és Lánczi Tamás úgy emlegettek versenyben rekordgyanút, mintha ezen múlna az érvényes szavazatuk. Pedig a 3,2 millió leadott szavazat messze van a rekordtól. Hirtelen két népszavazást is előszedhetünk:
A 2008-as háromigenest, ahol a népszavazás a mostani törvények szerint is érvényes lett volna, mert 50,49 százalékos volt a részvétel. A leadott szavazatokból pedig mindegyik verte a mostani népszavazásban a nemek számát.
- Kórházi napidíj eltörlése: 3 385 981 Igen szavazat
- Vizitdíj eltörlése: 3 321 313 Igen szavazat
- Tandíj eltörlése: 3 309 616 Igen szavazat
És hogy miért nem cáfolja meg Kósa szavait? Mert nem a miniszterelnök mögött, hanem éppen ellene szavaztak ennyien, a Fidesz kezdeményezésére.
ÉS ott volt még az 1989-es négyigenes népszavazás, ahol a négy kérdésből háromra érkezett négymilliónál is több igen-szavazat. De itt sem állhattak a szavazatok a miniszterelnök mögött, mert a népszavazás még az első szabad választás előtt volt.
A mostani népszavazáson összesen 3 282 723 nem-szavazat áll a miniszterelnök mögött. De az 1997-es, NATO-csatlakozásról szóló népszavazáson ennél vagy százezerrel több,
Viszont a mostani szabályok szerint ez a népszavazás sem lenne érvényes, mert a részvétel csak 49,24 százalékos volt, de akkor 25 százalék és egy szavazat volt a küszöb. A NATO-csatlakozást viszont minden parlamenti párt támogatta, de nem folytattak külön kampányt, csak a kormány hirdetett a népszavazás érdekében.
