Október 1-jén volt az Idősek Világnapja – ebből az alkalomból a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) összegyűjtötte azokat az élethelyzeteket, amelyekben különösen magas az időskori elszegényedés kockázata, még úgy is, hogy esetleg nincsenek a jelenben megélhetési problémák.
A közvélekedés általában az, hogy minél többet dolgozunk és minél több a bérünk, annál jobbak a nyugdíjjal kapcsolatos kilátásaink. Azonban a felszínes becsléstől és várakozásoktól messze elmaradhat a valós nyugdíj – hívta fel a figyelmet a MABISZ. És egyes becslések szerint Még akkor is, ha valaki úgy tekint vissza, hogy egész életében dolgozott. Az elismert évek száma és a járulékfizetés mértéke ezt nem feltétlenül tükrözi vissza – tették hozzá.
Melyek a kritikus élethelyzetek?
- Háztartásbeliként dolgozók – Számos nemzetközi kutatás és javaslat szól ma már arról, hogy a házimunka, a gyereknevelés komoly fizikai munkával ér fel és anyagilag is nélkülözhetetlen a családok számára, ezért egyedi elbírálás alá kellene esnie. Mivel azonban ez esetben nincs bejelentett jövedelem, nincs járulékbefizetés, ezért nem képződik nyugdíjjogosultság sem.
- Vállalkozók – Akik vállalkozóként dolgoznak, hajlamosak a cég érdekében a közterhek minimalizálása érdekében alacsonyabb bért megítélni maguknak, esetleg részidős foglalkoztatásban bejelenteni magukat. Eközben szükségleteiket a cégben elszámolva vagy a házipénztár terhére, esetleg más módon fedezik. A bár a KSH szerinti mintegy 300 ezer egyéni vállalkozó és a több mint 150 ezer társas vállalkozásban közreműködő tulajdonos nem mindegyike jár el így, a szakértők becslése szerint 100 ezerre tehető azok száma, akik nem fordítanak kellő figyelmet jövendő nyugdíjukra.
- Külföldön munkát vállalók – A külföldön fizetett járulékok révén külföldi nyugdíjra talán jogosultságot szerezhetnek, a magyar nyugdíjuk számítása során viszont nem vehető majd figyelembe semmilyen olyan kereset, amely után nem itthon fizettek nyugdíjjárulékot.
- Szürkén vagy feketén foglalkoztatottak – A bejelentés nélkül vagy „borítékkal kiegészített” minimálbérrel honorált munkavállalók igen nehéz helyzetben találhatják majd magukat, ha elérik a nyugdíjkorhatárt.
- Tőkejövedelemből élők – Legyen szó tőzsdézésről, kisvállalati üzletrészekbe fektetésről vagy akár lakáskiadásról, az ilyenformán szerzett jövedelmek és az ezekből fenntartott élet nem garantálja automatikusan a nyugodt és felhőtlen idős kort. A tőkejövedelmek után nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, viszont így a nyugdíjszámítás során sem számítanak. Amennyiben a forgatott tőke mértéke jelentősen csökken, esetleg komolyabb kiadásokra szorul az ember, akkor már a remélhető hozam is visszaesik, és bevételek híján egy lefelé tartó spirálba kerülhet a nyugdíjas.
Elgondolkodtató, de egy friss felmérés szerint, ma 10-ből mindössze 1 magyar hiszi, hogy lesz elegendő nyugdíja.
A MABISZ szerint az ideális az lenne, ha minden munkavállalót bejelentene a munkaadója – a valós bérszintnek megfelelően – és így az jövedelme alapján a nyugdíj-takarékossághoz igénybe vehető adókedvezményhez is hozzájuthatnának, akik félretesznek idős korukra.
35-65 ezer forintnyi lehet alapesetben a nyugdíjhiány
A jelenlegi szabályok szerint a nyugdíjat a ledolgozott évek száma alapján (+ a nőknél a gyermekneveléssel töltött idő), vagyis a szolgálati idő alapján, valamint a nettó átlagkeresetek alapján számítják ki.
- A bérminimum jelenleg bruttó 129 ezer forint, amelynek kerekítve a nettója 86 ezer forint, ezután a nyugdíj durván számolva 65 ezer forint lehet (Bankmonitor.hu saját kalkulátora).
- A minimálbér bruttó 111 ezer forintja nettóban kerekítve 74 ezer forintot jelent, ami után 55 ezer forintra jöhet ki az időskori ellátás.
- A közfoglalkoztatott átlagban bruttó 80 ezer forintot keres, ez nettóban 53 ezer forint (kerekítve), ami után hozzávetőlegesen 40 ezer forint lehet a nyugdíj.
Havi 15-35 ezer forinttal kellene kezdeni a nyugdíj-megtakarítást
Tegyük fel, hogy 25, illetve 40 éves korban elkezdenek nyugdíjcélra megtakarítani a dolgozók (mindegy, hogy ezt a bejelentett bérükből teszik meg, vagy abból, amit egyébként – ilyen-olyan úton – kézhez kapnak). És tegyük fel (a mai világban ez legalább annyira erős feltételezés, mint az előző), hogy rendelkeznek majd 40 év szolgálati idővel. (Vagyis hogy lesz ennyi évnyi bejelentett munkájuk.) Íme az eredmény:
Ha a bérminimumos dolgozót nézzük, akkor neki havi alapon elég lenne 15 illetve 20 ezer forintot félretennie kezdetben nyugdíjcélra ahhoz, hogy mai értéken az átlagos 100 ezer forintnak megfelelő kezdőnyugdíjat elérje. És aztán minden évben az infláció értékével növelnie kellene a megtakarítását. Erre azért van szükség, mert a pénzünk folyamatosan veszít az értékéből, és ha nem emeljük az inflációval a megtakarítást, akkor a kiegészítő nyugdíj sem lesz annyi, hogy elérjük a mainak megfelelő átlagnyugdíjat. Ez az összes többi esetre is érvényes – tehát a megtakarításon mindig kezdőmegtakarítást értünk.
A minimálbéresnek már havi 20-25 ezer forintról kell(ene), hogy induljon a nyugdíjcélú megtakarítása, a közfoglalkoztatotté pedig havi 25-35 ezer forint közötti kezdő megtakarítással kell(ene) számolnia.
Nem jön ki a matek, ha félre akarnak tenni
Ez így elsőre talán nem is tűnik olyan hatalmas összegnek, viszont ha megnézzük, hogy a kellő összegű megtakarítás hogyan viszonyul a nettó keresethez, akkor mindjárt látszik, hogy bizony igen nagy áldozat lenne a szükséges spórolás.
Ami elképesztően magas arány. És ha mellétesszük, hogy pl. az önkéntes nyugdíjpénztári tagok átlagban a nettó keresetük 4-6 százalékát teszik félre, akkor is látszik, hogy mennyire irreális kellene, hogy legyen ez a megtakarítási arány. És ennél még sokkal rosszabb a helyzet a többi, alacsonyabb bérkategóriánál.
A minimálbéresnek már a bejelentett nettó keresete 27-33 százalékát kellene megtakarítania, vagyis minden harmadik forintot. A közfoglalkoztatottnak pedig a megkapott átlagos nettó 50-66 százalékáról kellene lemondani nyugdíjcélra, vagyis a kereset feléről, kétharmadáról. Ami teljes képtelenség. És még valószínűleg akkor is elképzelhetetlen a kellő mértékű megtakarításra mint realitásra tekinteni, ha van valamennyi fekete keresete is az illetőnek. (Ennek megbecslésére nem vállalkoztunk.)
És akkor még nem beszéltünk arról az esetről, amikor nincs is meg a 40 év szolgálati idő, ami megint kisebb nyugdíjellátást jelent (és még több megtakarítást feltételez ahhoz, hogy az átlagos nyugdíjat megkapják az érintettek).
Kismamáknál még katasztrofálisabb a helyzet
Átmenetileg még ennél is sokkal rosszabb helyzetben vannak a kismamák (vagy kispapák), főleg a gyes, gyet időszaka alatt. Ezek összege 2008 óta nem változott, havi bruttó 28 500 forint, ami nettóban 25 650 forintot jelent, a 10 százalékos nyugdíjjárulék levonása után – ez számít bele a nyugdíjba, ameddig otthon vannak. Nekik még az sem lenne elég, ha ezt a teljes ellátásukat betennék nyugdíjcélú megtakarításra.
Ha van egy hosszabb időszak, amíg otthon marad a gyerekeivel a szülő, akkor több szempontból is hátrányos helyzetbe kerül. Egyrészt a korábbi fizetéséhez képest jóval kevesebbel kell beérnie. Viszont legalább beleszámít a szolgálati időbe a gyereknevelés időszaka, ami pozitívum. Az azonban már óriási negatívum, hogy erre az időszakra jóval kevesebb lesz a nyugdíjba is beleszámító átlagkereset, mint amennyit a szülő elérhetne, ha dolgozna. Valahogy tehát kompenzálni kell, legalább havi 10-20 ezer forintos havi megtakarítással, mert különben a nyugdíj is nagyon-nagyon nyomott lesz.
Megoldás lehet, hogy az ellátások mellett a megengedett időben dolgozzon a szülő. Így a megtakarítás is járhatóbb lehet. Vagy akkor kell többet félretennie, amikor visszamegy a gyerekezés időszaka után dolgozni. Feltéve, hogy ezt megengedi a keresete.
Ennyi kell, ha nem számíthatunk állami nyugdíjra
És még ennél is kiszolgáltatottabb, kilátástalanabb a háztartásbeliek helyzete, vagy azoké, akiknek nem, vagy nemigen volt bejelentett munkájuk.
Akik egyáltalán nem jogosultak állami nyugdíjra valamilyen okból, és csak nyugdíjcélú megtakarításból szeretnénk összegyűjteni a mai értéken százezer forintos (átlagos) nyugdíjat, azoknak pl. az önkéntes nyugdíjpénztárba 25 éves koruktól havi minimum 40-45 ezer forinttal kellene kezdeniük a megtakarítást. 40 évesen kezdve már 65-70 ezer forintot kellene félre tenniük havonta, és aki még később eszmél, annak lehet, hogy a havi 100 ezer forint sem lesz elég. Ami szintén képtelenségnek tűnik.
Átlagbérből meglehet az átlagnyugdíj – ha semmi nem változik
Ha a 40 év szolgálati idő megvan, akkor az átlagkeresete 80 százalékát fogja megkapni a nyugdíjba vonuló a jelenlegi szabályok alapján kezdőnyugdíjként. Ha valaki egyáltalán nem rak félre, akkor ahhoz nettó 125 ezer forintot kell keresnie, hogy a mai értéken 100 ezer forintos nyugdíjat megkapja. Ehhez kicsivel kevesebb, mint bruttó 190 ezer forint körüli bejelentett kereset kell neki.
Vagyis a jelenlegi 257 ezer forintos átlagkeresetnél kevesebből is kijöhet az átlagnyugdíjnak megfelelő összeg. Ha nem változnak a feltételek. De ez egyáltalán nem garantált. Hiszen még az MNB is nyugdíjcsökkentésre számít 20-30 év múlva.
És ha lesz 20-30 százalékos nyugdíjcsökkentés, akkor már azonnal nem érvényes az előbb felvázolt biztos átlagnyugdíj. Abban az esetben jóval több keresettel kell(ene) majd ahhoz rendelkezni, hogy ugyanazt a nyugdíjat megkaphassuk. Vagyis eléggé sok a bizonytalanság is – jegyezte meg a szakértő.
Katasztrófahelyzet előtt állunk
Látszik a számokból, hogy mennyire elérhetetlen lehet sokak számára az élhető öregkor. Hiszen – mondta Szabics Zsolt. Főleg, hogy ha azt is hozzávesszük, hogy az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban a kereset jóval nagyobb aránya kell (vagy nem is elég) a megélhetésre, mint az átlagos, vagy magasabb jövedelműeknél – tette hozzá. Az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban sokkal-sokkal kevesebb az emberek lehetősége arra, hogy megtakarítsanak (ha egyáltalán van lehetőségük).
Márpedig pont nekik lenne égető szükségük arra, hogy legyen megtakarításuk. Ezért mondta, hogy nem jön ki a matek.
Rengetegen fognak lecsúszni öregkorukra
Nagyjából arra kell számítani, hogy És lesz egy olyan réteg is, amelynek az ellátási összege felfelé fog jelentősen eltérni az átlagtól (pl. a járulékplafon eltörlése miatt). Ugyanannyi ledolgozott év után az eltérő kereseti pályák miatt lesz, aki nagyon magas, és lesz, aki nagyon alacsony nyugdíjat fog kapni. A legrosszabb helyzetben pedig azok lesznek, akiknek a ledolgozott években is hiányuk lesz, a feketefoglalkoztatás miatt, vagy azért, mert nem volt munkájuk.
