A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. többségi tulajdonosa, Bachar Najari szerdán kifizette a társaság WHB Vagyonkezelő Kft. felé fennálló teljes tartozását, egyben kezdeményezte a társaságával szembeni felszámolási eljárás megszüntetését – tudatta a cég csütörtökön az MTI-vel. A főtulajdonos azt mondta, hogy mintegy 390 millió forintos összeget fizettek ki. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az ügyvédi letétben lévő összeget a cég jogi képviselője utalta át a felszámolási eljárást kezdeményező WHB Vagyonkezelő Kft.-nek.
Bachar Najari július közepén jelentette be, hogy letétbe helyezett 400 millió forintot a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zsolnayval szembeni követelésének fedezetéül, hogy a felszámolást megakadályozzák, bár a tartozás jogosságát és összegét vitatták. Cséplő Petra, az igazgatóság elnöke akkor közölte: arra várnak, hogy a bíróság kimondja, kinek kell a tartozást utalni, ugyanis a követelést az MFB eladta a West Hungária Baunak (WHB). Megjegyezte, ők 260 millió forintos vételi ajánlatot tettek az MFB-nek, ám tudomásuk szerint ennél jóval alacsonyabb áron értékesítették a követelést. Az MFB utóbb közleményt adott ki, amely szerint a követelést jogszerűen értékesítették, miután a Zsolnay hosszú ideig nem törlesztette tartozását.
A csütörtöki közlemény szerint a Zsolnay csütörtökön kezdeményezte a Zalaegerszegi Törvényszéken a felszámolási eljárás haladéktalan megszüntetését és az ideiglenes vagyonfelügyelő visszarendelését, akinek működését a közleményben aggályosnak minősítették. Mint írták: az elmúlt hetekben több mint félmilliárd forintot költött a Zsolnay megmentésére Bachar Najari, aki szerint sajnálatos, “hogy ez az összeg nem a gyár fejlődését segítette vagy a Zsolnay-márka presztízsét erősítette, hanem spekulatív üzleti módszerekkel élő emberek extraprofitjává vált”.
A pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 2013. óta van Bachar Najari többségi tulajdonában. A svájci-magyar üzletember 180 millió forintért szerezte meg a 74,5 százalékos tulajdonrészt, vállalva, hogy 2014 őszéig félmilliárd forint tőkejuttatást is nyújt a gyárnak. A város és az új tulajdonos kapcsolata azonban megromlott, miután a cég a tőkejuttatást nem hajtotta végre határidőre, illetve kötelezettségét egy hajmáskéri ingatlan apportálásával teljesítette. A pécsi önkormányzat a vitatott ingatlanapport miatt 300 millió forintos kártérítési pert indított a zrt.-vel szemben a Fővárosi Törvényszéken.
A tulajdonosok viszonyát tovább rontotta, hogy a kormány idén februárban stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a manufaktúrát a csődtörvény alapján (így csak az állami felszámoló járhat el az ügyében), de ehhez a fő tulajdonosi kör szerint nem volt jogalap. A pécsi önkormányzat közgyűlése május végén arról döntött, hogy saját céget alapít. Június elején tömegesen mondtak fel a munkások, akiknek az új, még be sem jegyzett cég szerződést kínált. Ez arra utalt, hogy a város a korábban már bevált módszerrel szerezné vissza a gyárat.
A cégnél április végén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) büntetőeljárást indított költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával. A korábban bűnügyi zárlat alá vett árukészletét azonban a porcelánmanufaktúra időközben visszakapta, miután a Szekszárdi Járási és Nyomozó Ügyészség hatályon kívül helyezte a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága által kezdeményezett házkutatás és lefoglalás elrendeléséről szóló határozatot. A Zsolnayhoz június végén rendelt ki ideiglenes vagyonfelügyelőt a Zalaegerszegi Törvényszék.
