Belföld

A kormány nem visszavon százmilliárdokat, csak áttekint és összehangol

Közel két hete jelentette be a kormány, hogy kiszélesíti az M1-es és M7-es autópályát, de azóta már annyi minden történt, hogy csak kapkodtuk a fejünket. A kormány először minden indoklás nélkül visszavonta ezt a tervet, aztán megírtuk, hogy kormányzati körökben azt sejtik, a visszavonás hátterében valójában két hadakozó miniszter és tárca, a Lázár János vezette Miniszterelnökség és a Seszták Miklós irányította fejlesztési tárca áll.

Később azt lehetett olvasni, hogy a visszavonás más okokra vezethető vissza. Ezek a fejlesztések ugyanis elengedhetetlenek a 2024-es budapesti olimpia megrendezéséhez, márpedig az a kormány egyik nagy álma. A HVG szerint csak túl buzgón lobbizták be a két autópályát, mert

ezeket a bővítéseket csak akkor végeznék el, ha megnyerjük az olimpia rendezési jogát. 

A közel két hete bejelentett visszavonási határozat egyébként nem csak ezeknek a projekteknek a törlésére vonatkozik. Visszavonnak olyan támogatásokat, amiket korábban biztosítottak, ezeknek a listáját ebben a cikkünkben nézheti meg.

 MTI / Czeglédi Zsolt

MTI / Czeglédi Zsolt

Közútfejlesztési összehangolás

Kerestük a Nemzeti Fejlesztési, valamint a Nemzetgazdasági Minisztériumot, mi indokolta a visszavonást, a Miniszterelnökségtől kaptunk választ.

A levél első felében elkötelezettségükről, és arról írnak, hogy a kormány kiemelt prioritásként kezeli Magyarország közúti közlekedésének fejlesztését.

A Kormány elkötelezett abban, hogy biztosítsa valamennyi megyei jogú város gyorsforgalmi úthálózattal való elérhetőségét , valamint az autópályák országhatárig történő elvezetését és bekapcsolását a nemzetközi gyorsforgalmi úthálózatba.

Levelükben azt is írják, hogy

az idei évben a Kormány korábbi döntéseinek megfelelően előkészített közútfejlesztési projektek nagy számban megvalósítási szakaszba jutottak, illetve fognak eljutni, így a Kormány áttekintette a fenti célkitűzéseket megalapozó és kiszabó döntéseit, amelynek eredményeképpen megszületett a Magyarország rövid- és középtávú közútfejlesztéséhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások összehangolásáról és azok 2022-ig történő megvalósításáról szóló 1371/2016. ( VII.15.) számú kormányhatározat.

Értik, ugye?

Előkészítés, áttekintés, összehangolás.

MTI / Krizsán Csaba
MTI / Krizsán Csaba

Menjünk tovább. Levelükben kifejtik, hogy a kormányhatározattal a korábbi, projektszintű kormányzati szemlélet egységes, áttekinthető fejlesztési koncepcióvá alakult, amelyben mind az Európai Uniós, mind a hazai költségvetési forrásból megvalósuló projekteket nevesítették, és a kormányhatározat szerint új fejlesztésről csak a projektlistáról szóló döntéssel együttesen lehet határozni.

Egy fontos szerkezet, érdemes megjegyezni:

projektszintű kormányzati szemlélet

Így folytatják:

A Kormány fenti döntésének megfelelően csaknem 2400 Mrd Ft összegű közútfejlesztési beruházás fog megvalósulni 2022-ig Magyarországon. A fejlesztések megvalósításának koordinálása, a piaci kapacitások folyamatos rendelkezésre állása, valamint a beruházások költségvetési fedezetének biztosítása indokolta a korábbi kormányzati döntések áttekintését és egységes határozattá való alakítását.

Áttekintés és egységes határozattá való alakítás.

Levelüket ezzel fejezik be: a Kormány a kormányhatározat értelmében negyedévente áttekinti a projektek előrehaladását és a projektlistát.

Balatoni összehangolás

A kormánynak egyébként nem ez volt az egyetlen megvont támogatása az elmúlt egy hónapban. Emlékezetes lépése volt, amikor visszavonta a balatoni fejlesztésekről szóló kormányhatározatot. Ezt egyébként nem verték túl nagy dobra, a Magyar Közlöny írta meg ezt:

a kormány egyik új határozatában döntött a turizmusfejlesztési célra felhasználható európai uniós források összehangolásáról, amelynek részként visszavonta a tavalyi, 300 milliárd forintos, balatoni fejlesztésekről szóló határozatát.

A kormány részéről akkor a Magyar Turisztikai Ügynökséget kerestük, akik közleményben ezt válaszoltak:

a Kormány célja, hogy magasabb sebességbe kapcsolja a turizmust, ennek első lépéseként márciusban döntött a turizmus állami feladat- és intézményrendszerének átalakításáról, most pedig a turizmusfejlesztési célra felhasználható európai uniós források összehangolásáról is határozott. A Balaton fejlesztésére biztosított 300 milliárd forintot, koncentráltan a turizmusfejlesztésre, a turisztikai kormánybizottság koordinálása mellett kívánja elkölteni a kabinet.

A kulcsszó itt is:

összehangolás.

Vagyis elvileg ez csak a különböző részek összefésülése, azt azonban nem tudni, mit mivel hangolnak össze, és hogy ez mennyi ideig tart, mire jut pénz és mire nem. Levélben most újból megkérdeztük a Magyar Turisztikai Ügynökséget, hogy áttekintették-e már a turisztikai fejlesztéseket, pályázatokat, forrásokat. Válaszukban annyit írtak,

az érintettekkel folyamatos az egyeztetés, ahogy Vezérigazgató úr a siófoki sajtótájékoztatón bejelentette, augusztus végén szeretnék újra a Kormánynak benyújtani a terveket. További részleteket azt követően tudunk megosztani Önökkel.

Beígért milliárdok

A kormány a Modern Városok program keretében több helyszínen is súlyos milliárdokat ígért be.

A Modern Városok Program 2015. februárban indult, ennek keretében 23 vidéki városba látogat a miniszterelnök. Másfél év alatt 19 helyen járt, de az jól látszik, hogy nem minden város részesül hasonló elbírálásban. A 23 megyei jogú városból kettőt vezet ellenzéki politikus, ezek az utolsó helyszínek között szerepelnek Orbán látogatási listáján. Szeged és Salgótarján nem dúskál úgy a támogatásokban, mint például Miskolc vagy Debrecen.

MTI / Czeglédi Zsolt
MTI / Czeglédi Zsolt

Utóbbinak 2015-ben innovációs fejlesztésekre 5 milliárd forintot ígértek, hogy ezzel a pénzzel mi lett, azt nehéz megmondani. A városvezetés az Indexnek azt mondta, hogy a Debreceni Innovációs Program első ütemében szeretnének egy új inkubátorházat (2,5 milliárd forintból) létrehozni, 2018-ban pedig megnyitnák a Modern városok program ötmilliárd forintos innovációs alapját. A főpályaudvar fejlesztését már elkezdték, elkészültek az engedélyes és kiviteli tervek, ezek egyelőre uniós elbírálás alatt állnak. A városvezetés abban bízik, hogy még idén kiírhatják a közbeszerzési pályázatot.

2015-ben Fehérvárnak is sok mindent ígértek, többek között: reptér-átalakítást, oktatókórház-fejlesztést, modern középiskolai központot. Egyelőre viszont még egy vasat nem kaptak, miközben az már biztosnak tűnik, hogy a beígért lakásépítési programból semmi nem lesz.

Miskolc minimum 350 darab új térfigyelő kamera beszerzésére kapott garanciát. Az, hogy a város megvásárolta-e ezeket nem tudni, mert az Index kérdésére a polgármester erre nem válaszolt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik