Köpni-nyelni nem tudnak a balatoniak a visszavont 300 milliárdos támogatás miatt

Megírtuk, a kormány visszavonta a Balaton 300 milliárdos fejlesztési támogatását. A Napi.hu szerint a visszavont határozatban ezekre áldozott volna pénzt a kormány uniós és hazai forrásból 2020 végéig:

• Turisztikai fejlesztésre 26,7 milliárd ment volna: 3,5 milliárd kerékpárutak építésére, 2,5 milliárd a borutak kialakítására; 
• 25,2 gazdaság fejlesztésére, ebből legnagyobb tétel a balatoni cégek versenyképességének a javítása, 6,2 milliárdból.
• A Balaton vízminőségének a javítására 59,2 milliárd forint jutott volna, a legnagyobb tétel a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése 35 milliárdból.
• A közlekedés 95,5 milliárdjába tartozott többek között a 710-es számú út (a leendő M8-as autópálya) Balatonkenese és az M7-es közötti elmaradt 3 kilométeres szakaszának a megépítése, autópálya csomóponttal 9 milliárdból és az elektromos vasúti kör kiépítése és a központi forgalomirányítás megvalósítása a Balaton körül 25 milliárdért.

Padlót fogtak a balatoniak

Semsei Sándor, a Balaton Riviéra Turisztikai Egyesület és a Magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment elnöke a 24.hu-nak elmondta,

teljesen meglepte őket a döntés.

Azt viszont nem tudja elképzelni, hogy semmilyen támogatást nem kap majd a Balaton, mert Budapesttel, Tokajjal és Sopronnal együtt kiemelt desztinációnak számít. Hozzátette, bíznak abban, hogy a keret csak nőni fog.

Megkerestük a Balatonkörtől Koósz Zoltánt, aki minden évben legalább hatszor körbebiciklizi a tavat. Tőlünk hallotta először a csütörtöki hírt, meglepte, azt mondja, nagyon ráférne a bicikliútra a felújítás. Az se ártana szerinte, ha olyan ember csinálná, aki ért is hozzá, hiszen akkor talán nem építenének hatalmas fák mellé bicikliutat, mint ahogy most is van sok helyen, és akkor a gyökerek nem törnének utat maguknak, és nem lennének már 2 év után életveszélyesek az útszakaszok.

Ő csak arról tud, hogy Tasó László még áprilisban bejelentette,

első ütemben 68 kilométeren újul meg a Balatoni Bringakör.

Balassa Balázst, a balatoni önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnökét is meglepte az új kormányhatározat. Érthetetlen számára, mert a turizmusfejlesztési célra felhasználható európai uniós források összehangolásával indokolták, miközben a balatoni programnak csak egy kisebb része turisztikai jellegű. Ettől függetlenül reméli, hogy a döntés végül nem jelent majd forráselvonást az üdülőrégiótól a tavalyi határozathoz képest, csak a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) létrehozását követő pénzforrás átcsoportosításáról van szó. Hozzátette,

ha az elfogadott térségi beruházások elmaradnak, az hosszú távon visszavetheti a kiemelt turisztikai régió fejlődését, 

Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke szerint az új kormányhatározatból az derül ki, hogy az összes operatív programot felül kell vizsgálni turisztikai szempontból. Szerinte a balatoni program az egyetlen, ami komplex, több ágazatot is érintő fejlesztésekről szól. Bóka azt mondta:

Bízom abban, hogy az MTÜ ígéretének megfelelően, augusztus-szeptember folyamán újabb határozat születik a balatoni fejlesztésekről, és az nem jelent majd forrásvesztést a régió számára.

“A kormány magasabb sebességbe kapcsol”

A kormány részéről kerestük a Magyar Turisztikai Ügynökséget, akik közleményben válaszoltak. Azt írják,

a kormány célja, hogy magasabb sebességbe kapcsolja a turizmust, ennek első lépéseként márciusban döntött a turizmus állami feladat- és intézményrendszerének átalakításáról, most pedig a turizmusfejlesztési célra felhasználható európai uniós források összehangolásáról is határozott. A Balaton fejlesztésére biztosított 300 milliárd forintot, koncentráltan a turizmusfejlesztésre, a turisztikai kormánybizottság koordinálása mellett kívánja elkölteni a kabinet.

Hozzáteszik, a kormány szerint a turizmus teljesítménye tovább növelhető, tudatosabb és szervezettebb állami szerepvállalással és a turisztikai fejlesztésekre fordítható források összehangolásával.

Ebből azonban még nem derült ki, mi történt a Balatonnak beígért 300 milliárddal.

Levélben kérdeztük a Magyar Turisztikai Ügynökséget erről, illetve arról is, mi lesz például a 68 km-es kerékpárúttal?

Türelmünket kérték, mint írták

rövidesen áttekintésre kerül a turisztikai fejlesztések, pályázatok, források, közbeszerzések jelenlegi státusza, így a kérdéseire csak ezt követően tudunk válaszolni.

“A szervezeti struktúra racionalizálása”

Mint arról korábban írtunk, könnyen lehet, hogy a minisztériumok közötti hatalmi harcok és üzleti körök nyomása áll a háttérben. Azzal együtt is, hogy az egész országban egységesen akarja kezelni a turizmus fejlesztésére szánt forrásokat a kormány, és ebből még a példátlanul egységes balatoni fejlesztési keretet sem engedi kilógni.

Egy idén márciusi 31-i kormányhatározat már világosan megszabta, hogy

összhangba kell hozni a balatoni térség hosszú távú fejlesztési koncepcióját és a tavaly téli kormányhatározatban rögzített 312,5 milliárd forintnyi fejlesztési forrást az egységes turizmusszakmai szempontokkal,

írja portfolio.hu. Ráadásul a turisztikai terület feladatait összefogó új kormánybiztosnak egyetértési jogot kellett (volna) biztosítani ezen átalakítások során.

Nem tartják kizártnak, hogy ebben súrlódások voltak, mivel menet közben kellett volna változtatni a példátlanul egységesre sikeredett balatoni uniós fejlesztési programon. Így tehát a központi kormányzati akarat érvényesítése érdekében a csütörtöki kormányhatározat úgy ahogy van, a Balatonnak megígért teljes fejlesztési keretet visszavonta – indoklás nélkül.

Még májusban alakult meg az új, állami turisztikai ügynökség

a szervezeti struktúra racionalizálásával és optimalizálásával.

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter április 25-én  jelentette be, hogy az új ügynökséget Guller Zoltán vezeti. A Magyar Turisztikai Ügynökség elvileg a termékfejlesztéstől a rendezvények koordinálásán át a külképviseletekig minden turizmust érintő kérdéssel foglalkozik.