A magyar alkotmány követendő példa Európában, tekintve, hogy jó néhány országban nemhogy önálló fejezetként, de egyáltalán nincs említve az ügyészség az alkotmányban – mondta a legfőbb ügyész pénteken Székesfehérváron, az alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából rendezett konferencián.
Polt Péter az Igazságszolgáltatás az alaptörvény tükrében című tanácskozáson elmondott előadásában közölte: Európában az ügyészségek szabályozását tekintve “tarka a kép”. Mivel a magyar alkotmány rendelkezik arról, hogy az ügyészség és a legfőbb ügyész függetlenek, sok európai ügyészkolléga irigykedve tekint rá – fogalmazott.
A legfőbb ügyész emlékeztetett arra, hogy 145 éve, 1871-ben ezen a napon fogadták el a magyar királyi ügyészségről szóló törvényt. Az teremtette meg a modern magyar ügyészi szervezetet, az alaptörvény pedig a folyamat betetőzésének tekinthető – mondta.
Polt Péter megjegyezte, hogy az ügyészség nem külön hatalmi ág, az Alkotmánybíróság 2004-es megfogalmazása szerint azonban önálló alkotmányos tényező. Az önállóság nem más, minthogy a végrehajtó- és törvényhozó hatalomtól a szervezet független, nem tartozik politikai felelősséggel sem ezeknek – fűzte hozzá.
Szerinte az alaptörvény legalább annyi időre “kijelölte az utat”, mint az 1871-es törvény tette. Az alkotmány alkalmas arra, hogy az ügyészség célját elérje, vagyis “a büntetőeljárás sikerének, az anyagi igazság megvalósíthatóságának és ezzel a társadalmi és az egyéni szabadság oltalmának egyik legfontosabb szerve legyen”.
