Furcsa érveléssel hárította el a Belügyminisztérium azt a gyanút, hogy a magyar hatóságok helyezhettek el lehallgató eszközt az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet irodájában.
A Belügyminisztérium közli, hogy a készülék kiskereskedelmi forgalomban húszezer forintért beszerezhető. A jogszabályok keretei között a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközeivel szolgáltatást végző belügyi szervezet saját eszközeit nem internetes portálon, és nem a sarki boltban vásárolja meg
– írták. A 444 ugyanakkor azt írja: az, hogy a megtalált lehallgató egy filléres eszköz, nem érv, mert a célnak pont megfelel. Ráadásul a Belügyminisztérium e helyett védekezhetett volna azzal is, hogy a magyar titkosszolgálatoknak nincs szükségük telepített eszközökre a törvényes megfigyeléshez.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a portálnak azt mondta: a magyar jogszabályok szerint a távközlési szolgáltatóknak hozzáférést kell biztosítaniuk az adatforgalomhoz a titkosszolgálatok részére, vagyis elég lenne tőlük kérni. A gyakorlatban viszont nincs jogi lehetőség arra, hogy lehallgassanak egy intézményt, mert titkos megfigyelést csak konkrét személy ellen, és csak célhoz kötötten lehet kezdeményezni.
Más a helyzet, ha a lehallgatást nem titkosszolgálatok végzik – magánvállalkozások használhatnak ilyen telepített eszközöket, mert nekik nincs hozzáférésük a szolgáltatók központjához. Az így megszerzett információkat hivatalos eljárásban nem lehet felhasználni, de ez nem is feltétlenül cél. Tarjányi azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy a megfigyeléseket kiszervezzék magánvállalkozásoknak, vagy akár az ügyben érdekelt külföldi titkosszolgálatoknak.
