A Kárpátaljai Megyei Ukrán Zenei-Drámai Színházban, ahol a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület szervezésében a Betyárjáték című zenés darabot, a Nemzeti Színház és a Híd Média Kft. közös produkcióját mutatták be telt ház előtt nagy sikerrel, Kövér László beszédében visszatekintett Magyarországnak és a magyar nemzetnek a trianoni békeszerződés következtében elszenvedett veszteségeire.
2010. június 4-én az Országgyűlés azért fogadta el a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt, mert ezt a napot akartuk jelképévé tenni a súlyos áron megszerzett bizonyosságnak, hogy amit a magyarok szeretete, felelőssége és tudatossága összetart, azt idegen erő és kényszer nem tudja széttépni
– fogalmazott Kövér.
A házelnök hangsúlyozta: a mai napon arra emlékezünk, hogy 1920. június 4-én a történelmi Magyarországot feldarabolták, a magyar államot életképtelenségre kárhoztatták, és minden tíz magyarból hármat, azaz a magyar nemzet harmadát magyar önazonosságától való megfosztásra ítélték, és kisebbségi sorba taszították.
Száz év távlatából a nemzeti összetartozás napja nemcsak arra alkalmas, hogy számba vegyük a trianoni döntés kapcsán az ellenérdekelt külső erők által a magyarság rovására elkövetett bűnöket, hanem arra is, hogy tudatosítsuk – Széchenyi szavaival – “az önmagunk iránti hűtlenségeket”, azaz tudatosítsuk mindazon magyar bűnöket és mulasztásokat, amelyek hozzájárultak a trianoni tragédiához
– tett hozzá.
A politikus kifejtette: “a mai napon azonban nemcsak emlékezünk, hanem hálát is adunk a Gondviselőnek azért, hogy az elmúlt évszázadban mi, magyarok, az ő segítségével bebizonyítottuk, hogy nemzeti összetartozásunk erősebb, mint azon erők, amelyek szét akartak és szét akarnak szakítani bennünket. A mai napon történő egyidejű emlékezést és ünneplést a nemzeti tudatosság kapcsolja össze, a bennünk rejlő feszültséget a magyarok jövőbe vetett hite és élni akarása oldja fel”.
Trianon lélektani örökségét – folytatta – csak akkor tudjuk felszámolni, ha a magyarság nemzeti összetartozását erősíteni tudjuk a XXI. században. A magyarok nemzeti összetartozásának alapja pedig keresztény szellemi gyökereinkből, magyar nyelvünkből, kultúránkból és történelmünkből táplálkozó azonosságtudatunk és nemzeti azonosságtudatunk fogalmazott.
A magyar tudatosságon alapuló nemzeti összetartozás stratégiai erőforrásunk a 21. században – emlékeztetett, rámutatva, hogy “történelmi szétszórattatásunk hátrányából ezen erőforrással tudunk előnyt faragni egy olyan új világban, amelyben az igazi nyerteseknek nem a nagyok, hanem a tudatosak fognak bizonyulni”.
A 21. századunk nagy erőpróbái nem a múltból ismert és elszenvedett területfoglaló háborúk, hanem újszerű, tudatfoglaló küzdelmek lesznek, amelyekben a szilárd azonosságtudatot nélkülöző közösségek bizonyosan veszteseivé válnak az egzisztenciális küzdelmeknek is – fogalmazott, megállapítva:
Mi, magyarok nem akarunk többé sem vesztesei, sem áldozatai lenni az előttünk álló időknek.
Kövér László hangsúlyozta: a legmostohább trianoni sors a Kárpát-medencében a kárpátaljai magyarságnak jutott, ezért a kárpátaljai magyaroké a legnagyobb teljesítmény is, hogy bár nagy áldozatok és fájdalmas veszteségek árán, de öntudatos magyar közösségként megmaradtak a szülőföldjükön, mindvégig hűségesek maradtak a magyar nemzethez, és mindig lojális, értékteremtő állampolgárai maradtak annak az államnak, amely éppen a szülőföldjükre költözött.
A kárpátaljai magyarság az elmúlt csaknem egy évszázadban megszerezte azt a tudást és képességet, amelyre minden európai polgárnak szüksége lesz az elkövetkező évtizedekben: egy örökös geopolitikai ütközőzóna bizonytalanságában élve megőrizni a nemzeti közösséghez tartozás bizonyosságát
– mondta.
A házelnök leszögezte: a kárpátaljai magyarság csaknem egy évszázada küzd azzal a sorssal, ami – ha nem áll ellent – Európára vár a következő évtizedekben. A nemzeti összetartozás napján ezért – a szavaival – emlékeztetnünk kell Európát, hogy a kárpátaljai magyarság ügye nemcsak magyar ügy, hanem európai ügy is.
Kövér László a magyar állam és minden magyar ember nevében megköszönte a kárpátaljai magyarság helytállását egy olyan világban, amelyben a legnagyobb teljesítmény a közösségi megmaradás.
A Kárpát-medencében ezer esztendő mögöttünk, s hitünk szerint ezer esztendő előttünk. Őseinken múlott, rajtunk és utódainkon múlik. Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?
– zárta beszédét az Országgyűlés elnöke.
