Magyarországon 2003-ban, tehát még az uniós csatlakozás előtt született egy esélyegyenlőségről és egyenlő bánásmódról szóló törvény, amellyel az Európai Bizottságnak eddig semmi problémája nem volt, mondta Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szombaton az M1-en.
Az igazgató erről azzal kapcsolatban beszélt, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt.
Törcsi Péter elmondta, a bizottság szerint a magyar jogszabály és gyakorlat abba a 2000-ben elfogadott uniós irányelvbe ütközik, amelyet a köznyelv faji irányelvnek nevez. Ez mindenfajta diszkriminációt és hátrányos megkülönböztetést tilt a tagállamoknak.
A magyarországi jogszabályok megfelelnek az uniós jognak és tiltanak mindenfajta diszkriminációt.
Beszélt arról is, hogy a köznevelési törvényt 2014-ben módosították annak érdekében, hogy a speciális – vallási, nemzetiségi vagy világnézeti – alapon szerveződő oktatás részletszabályai rendezve legyenek. Ezeket nagyon szigorú feltételekhez kötötték.
Példaként említett egy alkotmánybírósági döntést, amely Nyíregyháza egy nagyrészt cigányok lakta kerületében található görögkatolikus iskolára vonatkozott. Az AB szerint, ha az intézményben az oktatás egyosztályos, felmenő rendszerben valósul meg, akkor nincs szó jogellenes elkülönítésről. Diszkriminációról akkor lehetne beszélni, ha több osztály lenne, és az egyikbe kizárólag cigány, a másikba nem cigány származású gyerekek járnának.
