Nincs vége: szerdán is fagyra készülhetünk

Május már a nyár nyitánya. Burjánzanak a növények, pezseg a természet, a kertben már kisgatyában nyírjuk a füvet, ez az első napégések ideje is. Az elmúlt hét viszont rácáfolt erre, rengeteg esővel és a hosszú hétvégére jelentős lehűléssel hagyták rajtunk kézjegyüket a fagyosszentek. Mi történt?

Özönvíz és hidegrekord

Tőlünk délnyugatra egy jelentős méretű ciklon alakult ki, ami nedves levegőt hozott a Kárpát-medence fölé. A hét közepén a hőmérséklet még átlagos volt, ám több helyen 30-50 milliméter eső is leesett néhány nap alatt. Sőt, Nagyhideghegyen 82 millimétert meghaladó csapadékot mértek, ami jóval meghaladja a májusi átlagot – tudtuk meg Cséki Gergő meteorológustól, az Időkép.hu munkatársától.

Magyarországon a májustól júliusig tartó időszakban esik a legtöbb eső, de a sokéves átlag még így sem éri el májusban a 64 millimétert.

Ciklonunk a pünkösd előtti napokban haladt át felettünk, ezért esett akkor úgy, hogy már az özönvízre készültünk. Vasárnapra aztán megérkezett a ciklon hidegfrontja, ami jelentős lehűlést hozott. A megszokottnál hidegebb nappalokat még hidegebb éjszakák követték, kedd hajnalban pedig Zabaron megdőlt a hidegrekord: -1,2 fokot mértek.

Negyvenhárom éves csúcs dőlt meg, ma reggelig a borsodi Fügödön volt a leghidegebb május 17-én, 1973-ban -1,0 fok. csak az érdekesség kedvéért: a melegrekordot Tiszakécske tartja az 1983-as 33,5 Celsius-fokkal.

Jön a meleg

A hidegrekordhoz a front mellett erősen hozzájárult, hogy főként az Alföldön és az Északi-középhegységben jelentősen csökkent a felhőzet és a légmozgás is. A felhők pedig úgy működnek, mint egy fóliasátor, amennyiben visszaverik a Földről távozó hő egy részét a talajra.

Szerda reggel még helyenként számíthatunk gyenge fagyra, de napközben már kellemes 16-20 fokot mérhetünk, és záporokra is csak elvétve kell számítani – nyugtat meg Cséki Gergő.

Csütörtökön pedig erőteljes felmelegedés kezdődik, kevés csapadék is előfordulhat, ám a hétvége már száraznak és melegnek ígérkezik.

Megfagytak, mert segítettek

És hogy jönnek ide a fagyosszentek? Pongrác, Szervác és Bonifác napja május 12., 13., és 14., a népi megfigyelés szerint pedig ilyenkor hajnali fagyok várhatók. Ennek “tudományos” alapja, hogy az év ezen időszakában még gyakran alakul ki olyan időjárási helyzet, amikor észak felől hideg légtömegek törnek a Kárpát-medencébe. Szélcsendes, derült éjszakákon pedig ilyenkor, május közepén védett völgyekben a hőmérséklet fagypont alá csökkenhet.

A három jeles férfiú egyébként a IV. században élt keresztény volt, akik mártírhalált haltak. A nép emlékezete viszont úgy őrizte meg őket, hogy nyomorult betegeket takartak be a saját ruhájukkal, akik később felgyógyultak, a szentek azonban belehaltak a hirtelen támadt hidegbe.

A május közepén támadt fagy hatalmas károkat okoz a mezőgazdaságban, nem csoda, ha eleink nemigen voltak kibékülve a fagyosszentekkel. A Vajdaságban egyenesen úgy tartják, szándékosan ártanak:

Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok – ezért haragusznak ránk emberekre és évről évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket.