Az Ötvenhatosok terére megálmodott múzeum a sokat kritizált – hiszen a Pritzker-díjas (ez voltaképp az építészek Oscar-díja) SANAA által tervezett Nemzeti Galéria miatt 171, a kultikus Kertem kocsma és a BNV kihasználatlan maradéképületei helyére kerülő Magyar Zene Háza miatt 26, a nézőtere miatt pedig 44 fát vágnak majd ki – Liget-projekt eddigi legértelmesebb darabja, hiszen ez az egykori Felvonulási tér helyén álló, mindig teli óriásparkoló egy részét fedi majd le, így jó eséllyel nem kell majd fákat gyilkolni a megépítéséért.
A 2019-re elkészülő épület a Napur Architect Kft. pályázata szerint valósul majd meg, melyet Rudolf Mihály DLA, Őrfi József, Bodonyi Csaba DLA, és Papp Dávid jegyez, statikusként pedig az Exon2000 nyújtott segítséget, noha az iroda honlapján mindössze a MOME Építészeti Intézetének professor emeritusa, az Ybl- és Kossuth-díjas – emellett a Fekete György fémjelezte Magyar Művészeti Akadémia építőművész tagozatának vezetőjeként is ismert – Prof. Ferencz István, a 12. Velencei Biennálé magyar pavilonjának építészeti kiállítását tervező Ybl- és Pro Architectura-díjas Dr. Ferencz Marcel, Dr. Détári György, illetve két munkatárs, Holyba Pál és Nyul Dávid szerepel.
A Városliget Zrt. által kiadott sajtóközlemény szerint
A Néprajzi Múzeumnak egyébként már évtizedek óta kijárt egy önálló, múzeumi célra emelt épület, hiszen a mostani, eredetileg Igazságügyi Palotaként a millenniumra emelt (Hauszmann Alajos, 1893-1896) Kossuth téri épület sem méretében, sem elrendezésében nem volt már ideális az évtizedek alatt óriásivá vált gyűjtemény legfontosabb darabjainak egyidejű kiállítására, főleg úgy, hogy az első pillantásra hatalmasnak tűnő, de eredeti jellege miatt elképesztően rossz beosztású épület egy részét a Politikatudományi Intézet foglalja el.
Bizonyára sokan megfeledkeztek róla, hogy ez már a második a Liget-projekt során megálmodott Néprajzi Múzeum-tervek közül – az első nem az 56-os emlékmű helyén, hanem az Ajtósi Dürer sor végénél kapott volna helyet, de a Fotómúzeum és az Építészeti Múzeum ötletének elvetésével feljebb hozhatták azt. A LigetBudapest.eu-n továbbra is a régi látványvideó látható, amiben tökéletesen látszik az azóta elvetett három épületterv:
A Vallet de Martinis DIID Architectes terve a mostani győztesnél sokkal robosztusabb, fehér épületet rejtett, amely megépülése esetén egészen biztosan sikítófrászt okozott volna a Dózsa György úton elhaladó autósoknak, illetve a Liget néhány négyzetméternyi zöldfelületén pihenni próbáló embereknek – a Ligetlátvány közel egy évvel ezelőtt készített animációi tökéletesen mutatták a tervezett hirtelen változást:
Nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy ennél most klasszisokkal jobb épület állhat majd az óriásparkoló helyén, de a többi pályaműre is vessünk egy pillantást, hiszen a tervpályázatra tizenhárom iroda nyújtotta be a munkáit, köztük a zseniális Bjarke Ingels Group (BIG), a Coop Himmelb(l)au, a Dominique Perrault Architecte, vagy épp a nemrég elhunyt Zaha Hadid által vezetett Zaha Hadid Architects.
A zsűri a második helyre a Sauerbruch Hutton, a dobogó legalsó fokára pedig aBjarke Ingels Group tervét emelte. Vessünk egy pillantást az ő munkáikra is:
A győztes félcső csodaépület egyéb jellemzőiről még nem állnak rendelkezésre információk, de reméljük, hogy a 220 ezer műtárgy jókora hányada, valamint a szakma legnagyobb, több millió oldalból, 400 ezer képi dokumentumból, és tízezernyi hang-, illetve filmfelvételből álló archívuma is egyre több ember számára megtekinthetővé, illetve hozzáférhetővé válik.
_____
Liget-projektes sorozatunk korábbi epizódjaiban a Szu Fudzsimoto által tervezett Magyar Zene Házáról, valamint a SANAA a jó öreg Petőfi Csarnok helyére tervezett új Nemzeti Galériájáról, illetve az azokhoz szükséges pusztítás mértékéről írtunk.
