Az MSZP elnök-frakcióvezetőjének közlése szerint több mint százezer aláírás összegyűlt az ellenzéki népszavazási kezdeményezésekhez, ezért ha a kormány valódi népszavazást szeretne, akkor az ellenzéki kezdeményezéseket együtt kezeli a kvótareferendummal. “Egy napon és egy lapon legyen” a három népszavazás – közölte Tóbiás József szerdán Budapesten sajtótájékoztatón, ahol kérdésre válaszolva jelentette be, mennyi aláírást gyűjtöttek eddig össze.
Szerinte kell lennie egy napnak, amikor Magyarország állampolgárai véleményt mondhatnak arról, jó irányba halad-e az ország. Hozzátette: az összegyűlt aláírások számával a társadalom kivívta a jogot a népszavazásokhoz. A pártelnök a elnökség és a megyei elnökök tanácskozása után elmondta, hogy június 3-ig kell összegyűjteni a kérdésenként szükséges 200-200 ezer aláírást. Szerinte időarányosan jól halad az aláírások gyűjtése.
Akkor mennek át a folyón, ha a hídhoz értek
Kész Zoltán független országgyűlési képviselő az állami vezetők kétmillió forintos bérplafonja, a szocialista párt az állami földek eladásának tilalma érdekében, a kormány pedig a uniós betelepítési kvóta miatt kezdeményezett népszavazást. Tóbiás József érvelése szerint azzal, hogy ha egyszerre tartják a három népszavazást, több milliárd forintot lehetne megspórolni, és ez biztosítaná azt is, hogy a Fidesz nem akar “cirkuszt” csinálni a népszavazásból. Hozzátette: ha nem egy napon tartják a három népszavazást, azért a Fidesz lesz a felelős. Jelezte, a házbizottság csütörtöki ülésén kezdeményezni fogják, hogy a népszavazásról szóló országgyűlési határozat együtt kezelje a három kérdést.
Az MSZP elnöke a kormány népszavazási kérdéséről azt mondta:
Arra a kérdésre, szimpatizánsaikat mire biztatják, hogyan szavazzanak a kvótareferendumon, az ellenzéki politikus közölte, először annak kell eldőlnie, lesz-e népszavazás. Akkor megyünk át a folyón, amikor a hídhoz értünk – közölte arról, mikor alakítják ki álláspontjukat.
Tóbiás József szólt a költségvetést megalapozó törvényjavaslatról is. Visszamenőleges hatálya miatt alaptörvény-ellenesnek minősítette azt a rendelkezést, miszerint nem lesznek megismerhetők a köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos egyes adatok.
Mint mondta, a Magyar Nemzeti Bank példájából látszik, hogy barátok, rokonok, haverok milliárdokat kaphatnak, és mivel az állami vállalatoknál is ugyanez lehet, most törvényi erővel próbálják meg eltüntetni a nyomokat. Azt követelte, hogy ha a törvényjavaslatot elfogadják, Áder János köztársasági elnök ne írja azt alá, hanem ahogy a posta-, illetve a jegybanktörvénynél tette, küldje az Alkotmánybírósághoz.
