Hétfőn a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv írásbeli vizsgájával megkezdődik az idei tanév május-júniusi érettségi időszaka, amelyben mintegy 112 ezren adnak számot tudásukról, közölte az Oktatási Hivatal szerdán az MTI-vel.
Ebben a vizsgaidőszakban lép életbe az a szabály, amely szerint a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi időszakban a vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat teljesítésének igazolása. Ha a vizsgázó ezt a feltételt nem teljesíti, nem kezdheti meg az érettségit.
A hivatal közleménye szerint a május 2. és június 24. között a középiskolákban (a húsz kormányhivatal szervezésében) 1161 helyszínen zajlanak majd az érettségi vizsgák.
Az érettségizők közül csaknem 76 ezren tesznek ebben a vizsgaidőszakban “rendes” érettségit, azaz szerezhetnek érettségi bizonyítványt. Rajtuk kívül – a vizsgarendszer által nyújtott lehetőségekkel élve – mintegy 36 ezren tesznek legalább egy tárgyból valamilyen fajta érettségit.
Az írásbelik május 2-ától május 24-éig tartanak. Az emelt szintű szóbeli vizsgák kezdő időpontja június 2., a végső időpontja június 9., a középszintű szóbeli vizsgák időszaka a június 13. és 24. közötti időszakra esik.
A jelentkezők együttesen több mint 411 ezer vizsgát tesznek majd le. (Érettségi bizonyítványaikba és tanúsítványaikba további csaknem 38 ezer korábban megszerzett érettségivizsga-eredmény kerül majd várhatóan be.)
Emelt szintű 43 ezer vizsga, 368 600 pedig középszintű. Az emelt szintű vizsgák száma tavalyhoz képest mintegy 700-zal, 1,6 százalékkal nőtt. Ez a növekedés is – az előző években tapasztalható folyamatos emelkedés után – tükrözi a felsőoktatás felvételi feltételeinek változásait, az ott elvárt magasabb követelményeket.
A jelentkezők választásai alapján ebben a vizsgaidőszakban – az idegen nyelven letett tárgyakat (például történelem, matematika, biológia, földrajz, fizika, kémia, informatika) külön számolva – 159 tárgyból lesz középszintű és 79 tárgyból emelt szintű érettségi.
Hatodik éve csak azokból a tárgyakból tehető emelt szintű vizsga, amelyek a felsőoktatási felvételi eljárás során érettségi pontot adhatnak.
Ebben a vizsgaidőszakban is élhetnek a jelentkezők a hét vizsgafajta mindegyikével, a jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén a rendes, az előrehozott, a szintemelő, a kiegészítő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi letételével.
A vizsgafajták közül a legtöbb a “rendes” érettségi vizsga lesz: számuk mintegy 363 500, az összes vizsga 88 százaléka. A középiskolák alacsonyabb évfolyamaira járó diákok 21 600 előrehozott vizsgát tesznek majd le (ez a vizsgák 5 százaléka). A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők csaknem 14 200 ismétlő vagy kiegészítő érettségit tesznek le (ez a vizsgák több mint 3 százaléka).
Az emelt szintű vizsgák számának növekedéséhez hozzájárult a több mint 8200 szintemelő vizsga is, amelyek esetében az adott vizsgatárgyból az érettségizőknek már van középszintű vizsgaeredményük, és most, felsőoktatási felvételijük érdekében a magasabb szinten is megméretik magukat.
