A Magyar Nemzeti Bank alapítványai az oktatást helyezik előtérbe, az elmúlt időszakban 3,3 milliárd forintot fordítottak több mint 700 oktatás-kutatási programra. A pénz felhasználása „prudens” (körültekintő) és felelősségteljes – mondta Hidvéghi Balázs, a jegybank szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján, amely eredetileg a régi húszezres bankjegyek kivonásáról szólt.
Hidvéghi azt mondta: az alapítványok a jegybanktól függetlenül működnek, a konkrét projektekkel kapcsolatos döntések pedig azok kuratóriumaiban születnek. Ugyanakkor, ahogy korábban írtuk, az alapítványok kuratóriumai, felügyelőbizottságai tele vannak jegybanki vezetőkkel.
A szóvivő hangsúlyozta: büszkék arra, hogy a jegybank eredményének terhére, az MNB alapfeladatainak ellátásán túl létrejött a Pallas Athéné „alapítványcsalád”, amelyet az MNB „közösségért vállalt felelőssége” hívott életre. Ez szerinte illeszkedik abba a modellbe, amelyet az EU-ban más jegybankok folytatnak.
Arra a kérdésre, hogy elfogadható és vállalható-e minden, az alapítványok által adott támogatás, Hidvéghi azt felelte: ezt nem az MNB hivatott megítélni. A Polgári törvénykönyv előírásai szerint az alapítványok működése elválik a jegybankétól – mondta.
Arra a kérdésre, hogy a deviza-visszaváltások előtt tett-e a jegybank bármilyen lépést a forint gyengítésére, miután a mérleg szerint 500 milliárd forint származott az árfolyamváltozásból, a szóvivő azt mondta: a jegybanknak nem célja a forint gyengítése, az irányadó kamatról a monetáris tanács dönt. (MTI)
