Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció független képviselője a kórházi fertőzések ügyében fordult Balog Zoltánhoz. Az emberi erőforrások miniszterétől arra várt választ, hogy
Hányan haltak meg kórházi fertőzésben 2010 és 2015 között, valamint 2016 első negyedévében Magyarországon összesen és évenkénti lebontásban?
Mennyien haltak meg kórházi fertőzésben a fenti időszakban intézményenkénti bontásban?
Hány kórházat kellett volna bezárni a fenti időszakban a minimális higiéniás feltételek hiánya miatt?
Indul-e ÁNTSZ-vizsgálat a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Bőr- Nemikórtani és Bőronkológiai Intézet vezetése ellen, amiért a kórházi fertőzésektől nem védő nejlonkesztyűk használatára buzdítják az orvosokat és az ápolókat a gumikesztyűk hiánya miatt?”
Oláh Lajosnak – Balog Zoltán miniszter megbízásából – Rétvári Bence válaszolt. Az államtitkár jelezte az ellenzéki képviselőnek, hogy a kórházi fertőzésekről az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) honlapján tájékozódhat, ott
„az országos adatok és elemzések nyilvánosak, mindenki számára szabadon hozzáférhetők”, és szerepelnek a fertőzésre hajlamosító kockázati tényezők is, amelyek figyelembevétele elengedhetetlen az objektív tájékoztatáshoz.
(Korábban a járványügyi szakemberek is arra hívták fel a figyelmet, hogy a kórházi fertőzéssekkel kapcsolatos tudomány külön szakterület az orvostudományon belül, az adatok elemzése, értékelése komplex tudást igényel, azok laikusoknak nehezen érthetőek. – a szerk.)
Ebbe Rétvári nem is ment bele, viszont jelezte, hogy a megyei kormányhivatalok népegészségügyi szerveinek már másfél éve fel kell mérniük a területükön működő aktív fekvőbeteg intézményekben a kézhigiénés gyakorlatot
az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kidolgozott standardizált kézhigiénés önértékelő rendszer alapján. További feladatként szerepelt, hogy a kórházak a kapott eredmény függvényében cselekvési tervet készítsenek a kézhigiénés gyakorlat fejlesztésére.
Az államtitkár szerint tavaly a kézhigiénés rendszer szinte valamennyi részterületén történt előrelépés az előző évhez képest.
A kórházak 81 százalékában elkezdődött a kézhigiénés promóció, fejlődött a kézhigiénés gyakorlat, illetve hosszú távú tervek kidolgozása van folyamatban a további fejlődéshez. A cselekvési tervekben foglaltak végrehajtását az egészségügyi hatóság ellenőrzi.
Az államtitkár szerint a 2010-2015. közötti időszakban nem lett volna indokolt egyetlen kórház bezárása sem az intézményi infekciókontroll gyakorlat miatt.
Rétvári Bence közölte, hogy a Semmelweis Egyetemet érintő ügyben „a helyzet kivizsgálására a szükséges lépéseket” elindítják, noha az egyetem hivatalos közleménye szerint nincs korlátozás a védőeszközök használatában az Egyetem egyetlen klinikáján sem, azokat az Egyetem szabályzataival és a WHO ajánlásával összhangban alkalmazzák.
A TASZ perre ment
Korábban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közölte, bírósághoz fordul, mert az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) nem adta ki a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos közérdekű adatokat. A civil jogvédők tudatták, az ÁNTSZ arra hivatkozva nem adta ki a kért adatokat, hogy azok
döntés-előkészítő adatnak minősülnek.
A TASZ szerint a kórházi fertőzésekről szóló számok nem lehetnek döntés-előkészítő adatok, hiszen jogszabály írja elő, hogy a kórházi fertőzések országos adatbázisának eredményeit az ÁNTSZ-nek minden évben nyilvánosságra kell hoznia. Kérdéses lehet, mit jelent egy adatbázis eredménye, de a TASZ szerint nem jelenthet kevesebbet, mint azokat a számokat, amelyek benne vannak az adatbázisban. Ha pedig valóban ezekre vonatkozik, akkor a rendelet értelmében kötelező azokat nyilvánosságra is hozni.
Előzőleg az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű csoport hívta fel a figyelmet arra, hogy Magyarországon nem ismerhető meg a kórházi fertőzések pontos száma. Az ÁNTSZ erre reagáló közleményében azt írta, “az adatok nyilvánosak, mindenki számára érthető módon hozzáférhetők”. Az ügyben az ellenzéki pártok is megszólaltak, a rezidensek és a négy magyarországi orvostudományi egyetem hallgatói pedig összefogtak az egészségügy helyzetének javításért. Első lépésként a kórházi fertőzések megelőzésére, a kézfertőtlenítés fontosságára akarják felhívni a figyelmet.
A kézmosáson túl
Néhány napja az OEK közölte, három módszertani levelet készített a kórházi fertőzések megelőzése, csökkentése érdekében. Hajdu Ágnes, az OEK szakorvosa egy háttérbeszélgetésen azt mondta, a multirezisztens kórokozók okozta fertőzések világszerte népegészségügyi kihívást jelentenek az ellátórendszernek, a fő veszélyt leginkább az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok jelentik.
Utóbbiak elterjedéséhez alapvetően a túlzott és helytelen antibiotikumhasználat vezetett, a fertőzések megelőzésében nagy szerepe van a helyes kézfertőtlenítési, kézmosási gyakorlatnak is. A fogászati ellátásra és a dialízisközpontoknak kiadott – megújított – szakmai anyag alapvetően a vízkezelési rendszerekre helyezi a hangsúlyt, hiszen e két ellátási formánál elengedhetetlen, hogy megfelelő minőségű víz álljon rendelkezésre.
Mindkét területen, de különösen a fogászati ellátásnál új technológiák, eljárások, eszközök jelentek meg, amelyeknek a fertőtlenítési eljárásaira is elkészítették az ajánlást.
A kórházi halálesetek 10-15 százalékáért a fertőzés felelős
Szilágyi Emese, az Országos Tisztiorvosi Hivatal járványügyi főosztályának helyettes vezetője azt hangsúlyozta, hogy a jelentési rendszer Magyarországon erős. A 2004-ben átalakított kötelező jelentési rendszer az egészségügyi ellátással összefüggő súlyos véráramfertőzéseket, a kórházakon belül járványokat és a már említett multirezisztens kórokozók megjelenését monitorozza. 2012-ben bevezették a clostridium difficile (hasmenést okozó bélfertőzés) baktérium okozta fertőzések figyelését is.
Az úgynevezett nemzeti nosocomialis surveillance rendszerben (nnsr) gyűjtött adatok – az eltérő módszertan miatt – nem összehasonlíthatók más országok jelentési eredményeivel – tette hozzá. Szilágyi Emese ugyanakkor közölte, a jelenleg is összehasonlítható európai adatokból az látszik, hogy a kórházi fertőzések arányait nézve az európai átlag hat százalék, a magyar adat 4,5 százalék. A leggyakoribb kórházi fertőzések: az alsó légúti fertőzés, a tüdőgyulladás, a seb-, a húgyúti és a véráramfertőzés, valamint a bélfertőzés. A kórházi halálesetek 10-15 százalékát okozza fertőzés, de azok 30-50 százaléka a legnagyobb gondosság, a legmagasabb higiénés standard mellett sem előzhető meg.
Szentes Tamás országos tisztifőorvos a fórumon jól működőnek és magas színvonalúnak nevezte a jelentési rendszert. A kórházak által jelentett – a fertőzésekről szóló – adatokat az epidemiológiai központ gyűjti, elemzi, feldolgozza és nyilvánosságra hozza. A különböző egészségügyi intézményeknél keletkezett adatokat azonban csak az “adatgazda”, tehát a kórház hozhatja nyilvánosságra.
