Általános előírás, hogy csak a felek érdemi tárgyalásait követően lehet – végső nyomásgyakorlási eszközként – sztrájkolni – erről beszélt Czuglerné Iványi Judit munkajogász az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.
Mint elmondta: a törvény pontosan rögzíti, hogy milyen esetben, milyen keretek között élhetnek a munkavállalók a sztrájk eszközével. A sztrájkjog szerint konkrét célokért, valamilyen gazdasági, illetve szociális célok érdekében sztrájkolhatnak a munkavállalók. Politikai célokért jogszerűen nem lehet sztrájkolni – emelte ki. Feltétel továbbá, hogy a részvétel csak önkéntes lehet, sem a sztrájkra, sem az attól való távolmaradásra nem lehet kényszeríteni az embereket.
Nem alapvető szolgáltatás
A munkavállalóknak meg kell fogalmazniuk követeléseiket és ezt írásban el kell juttatniuk a munkáltatónak. Egyúttal fel kell hívni a figyelmet arra, hogyha nem tudnak megállapodni, sztrájkolni fognak. Emellett a jogszabály rögzíti, hogy kötelező 7 napig érdemi tárgyalásokat folytatni a feleknek, ez idő alatt egyszer lehet maximum kétórás figyelemfelhívó sztrájkot tartani. Ha ezek a tárgyalások sem vezetnek eredményre, akkor ezek után lehet sztrájkot kezdeni.
Czuglerné Iványi Judit kitért arra is, hogy bizonyos a lakosságot alapvetően érintő szolgáltatás tekintetében előzetesen meg kell egyezni a még elégséges szolgáltatásról is. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az oktatás nem tartozik az alapvető szolgáltatások körébe, így a pedagógussztrájk esetében a gyermekfelügyelet jelenti az elégséges szolgáltatást.
