Minden vádlott a felmentését kérte az utolsó szó jogán az összesen hat halálos áldozattal járó, két évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-, valamint a Cinóber-gyilkosság összevont büntetőperében a Fővárosi Törvényszéken kedden. Portik Tamás harmadrendű vádlott nem is mondott többet, csak hogy felmentést kér, Jozef Rohac elsőrendű és Ferencsik Attila negyedrendű vádlott azonban egyaránt csaknem egy órát beszélt.
Jozef Rohac szerint “az egész magyar alvilág megbolondult”. A szlovák férfi hosszan bizonygatta, hogy a terhelő vallomások hiteltelenek. “B-kategóriás filmekben nincs olyan, amit itt a tanúk előadnak”, például, hogy a vádlottak mindenkinek a tervezett vagy éppen végrehajtott bűncselekményeikről beszélnek. Rohác a Fenyő-gyilkosság helyszínén talált sapkáról, amelyben évekkel később sikerült rögzíteni az ő DNS-ét, azt mondta: DNS-ről már akkor is hallottak, ezért ők nem hagyták volna a helyszínen, egyébként is rögzítettek abban a sapkában mástól származó hajszálakat is. “Nem könnyű a bírói munka!” – jegyezte meg a sok, szerinte valótlan vallomásról, miközben arról is beszélt, hogy ő a tévéből hallott először az Aranykéz utcai robbantásról.
A Cinóber-gyilkosság felbujtójaként megvádolt Ferencsik Attila azt mondta, elgondolkodtató, ahogy az ügyészség válogat a gyanúsítottak között, illetve, hogy egyes, jogerősen elítélt személyek terhelő vallomásaik megtétele után kegyelmi kérvénnyel élnek. Szerinte a kecskeméti maffiaperben jogerősen elítélt R. László rendőrbarátai segítségével megszerezte az 1990-es évek leszámolásos bűncselekményeinek nyomozati anyagát. Úgy vélte: ezekben az ügyekben az 1990-es években komoly nyomozások folytak, ám az eredményeikről a hatóságok ma már nem akarnak tudomást venni. Az ügyész ezzel szemben vádbeszédében súlyos kritikával illette például az Aranykéz utcai robbantás ügyében az 1990-es évek végén folyt nyomozást, és szóvá tette, hogy éppen azok a biztonságikamera-felvételek tűntek el a rendőrségről, amelyeken szemből látható az elkövető.
Ferencsik Attila szerint – az olajügyekben az 1990-es években ismertté vált – Energolról “sok mindent el lehet mondani”, de az Energol-perben a cégvezetőkről jogerős ítélet állapította meg egy évtizede, hogy bűncselekmény nem történt. Mi több, maga az ügyész kérte a vádlottak jelentős részének felmentését. “Nincs Energol!” – szögezte le az Energol Rt. egykori igazgatója az utolsó szó jogán, és ezt nyomatékosan a figyelmébe ajánlotta a bíróságnak, az ügyészségnek és a sajtónak is.
A vádlottak utolsó szó jogán előadott védekezése előtt az ügyész a védőbeszédekre adott rövid válaszában kiemelte, hogy nem volt semmiféle vádemelési kényszer. Ezt az is bizonyítja, hogy több nyomozást megszüntettek, például Portik Tamás esetében is. Hozzátette: már azt is óriási eredménynek a tartja, hogy a vádbeli, csaknem két évtizeddel ezelőtti cselekmények ügyében elsőfokú ítélet születhet.
Ahogy arról beszámoltunk: múlt héten z ügyész életfogytiglant kért Jozef Rohacra és Portik Tamásra, a védelem viszont felmentést. A bíró csütörtökre tűzte ki az elsőfokú ítélet kihirdetését.
Mint ismert, az ügyészség szerint a szlovák bérgyilkos volt az, aki kora este Budán, egy forgalmas kereszteződésben Fenyő János médiavállalkozónak, a VICO vállalatcsoport vezetőjének autójához lépett és közvetlen közelről lelőtte őt. Megbízóját az eljárás alatt nem sikerült azonosítani, így nem is vádoltak meg a felbujtással senkit.
A bíróság tavaly szeptemberben döntött arról, hogy a Fenyő-gyilkosság korábban kezdődött – és már csaknem befejezett – büntetőperéhez egyesíti az 1998-as Aranykéz utcai robbantás ügyét. Utóbbiban a Fővárosi Főügyészség Jozef Rohác ellen tettesként, Portik Tamás ellen pedig felbujtóként, előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés miatt emelt vádat, és életfogytig tartó szabadságvesztést indítványozott mindkét férfi esetében. A vád szerint Jozef Rohácot Portik Tamás azért bízta meg Boros József megölésével, mert az áldozat terhelő vallomást tett rá és társaira.
A Fővárosi Törvényszék augusztusban döntött a fent említett egyesítésről, vagyis, hogy ezekhez az ügyekhez “csatolja” Cinóber megölését is. A vád szerint Jozef Rohác volt a gyilkos, Portik Tamást és F. Attila pedig a felbujtók. A vádiratot pénteken ismertették. Az ügyészség szerint Portik Tamás másodrendű és F. Attila harmadrendű vádlott adott megbízást Cinóber meggyilkolására Rohácnak, miután a férfi nem adta meg nekik ötmillió forintos tartozását. Az Energol Rt. két korábbi igazgatója 1996 első felében adott kölcsönt az áldozatnak. Egy decemberi találkozón visszakövetelték a pénzüket és egyúttal közölték vele: ha határidőn belül nem fizet, megölik. Miután Cinóber a fenyegetés ellenére sem rendezte tartozását, úgy döntöttek, beváltják a fenyegetést. A szlovák férfi 1996. december 18-án a IX. kerületi, Üllői úti lakása előtt, a nyílt utcán egy hangtompítós pisztollyal közelről lelőtte a házból kilépő D. Ferencet. A férfi azonnal meghalt.
