“A Legfőbb Ügyészséghez fordultunk annak érdekében, hogy hivatalból vizsgálja felül a menekülők elleni gyűlölet-bűncselekmény ügyében hozott, téves minősítést és alaptalan eljárás megszüntetést” – írja közleményében a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport. Arról a porschésról van szó, aki augusztusban megfenyegette egy autó két utasát – két nőt – az M1-M7 közös szakaszán, miután látta, hogy segítenek egy menekült családnak. Az eseményeket a 24.hu munkatársai rögzítették:
A GYEM azt írja, a média tudósításán keresztül értesülhettek a történtekről, arról, hogy a rendőrség megszüntette a nyomozást Sz. Attila ellen, akit egyébként néhány nappal a történtek után kaptak el. Az eljárás garázdaság megalapozott gyanúja miatt indult – szerintük tévesen. Ennek kapcsán levélben fordultak az illetékes Budaörsi Rendőrkapitánysághoz – mint fogalmaznak – a helyes, közösség tagja elleni erőszakként – vagyis gyűlölet-bűncselekményként – való minősítés mellett érvelve.
A nyomozást sajtóinformációk szerint azzal az indokkal szüntette meg a rendőrség, hogy „a tanúk elmondása és a videófelvételen látható cselekmény során Sz. Attila a sértett járművében rongálást, másnak sérülést nem okozott, így az erőszak a magatartásából hiányzik, ezért a garázdaság vétsége nem valósult meg.” A rendőrség ugyanakkor elismeri az indoklásban, hogy Sz. Attila “magatartása alkalmas volt arra, hogy a sértettben és a jármű utasaiban félelmet, megbotránkozást keltsen, különös figyelemmel arra, hogy a cselekmény elkövetésének időpontjában összefüggő gépjárműsor alakult ki az autópályán, és az esetnek számos tanúja volt”. A sértettek nem akartak zaklatás miatt magánindítvánnyal élni, így a büntetőeljárást lezárták.
A GYEM álláspontja szerint azonban az elkövető kijelentései, mint a „Segítesz egy menekült családot? Megöllek!”, nyilvánvalóvá tették, hogy fenyegető cselekménye hátterében a menekültekkel szembeni előítélet állt. Ezért eleve nem garázdaság vétsége, hanem a Btk. szóhasználata szerint közösség tagja elleni erőszak garázda magatartással megvalósítható alapesete miatt kellett volna nyomozni. Mint írják, az említett bűncselekmény megvalósulásához az kell, hogy “az elkövető kihívóan közösségellenes magatartását a sértettekkel szembeni, védett csoporthoz tartozásukon alapuló előítélet motiválja”, nem kell, hogy a magatartás egyben erőszakos is legyen. Úgy vélik, mindkét úgynevezett tényállási elem kétségtelenül megvalósult. “Az elkövető cselekménye – függetlenül attól, hogy nem okozott sérülést vagy kárt – erőszakos is volt, hiszen kézigránát kocsiba dobásával fenyegette és kényszerítette az áldozatok egyik csoportját arra, hogy kiszálljanak a gépjárműből. Álláspontunk szerint Sz. Attila cselekményét a gépjárművet vezető nő és társa ellen is közösség tagja elleni erőszakként kellett volna minősíteni, figyelemmel arra, hogy a menekülőket segítő önkéntesek csoportjához tartoztak, azaz kizárólag azért érte őket sérelem, mert a Btk. által védett csoporthoz tartozó személyekkel voltak kapcsolatban. Ebben az esetben az irányadó nemzetközi sztenderdek szerint a gépjárművet vezető nő és társa gyűlölet-bűncselekmény áldozatainak tekintendők” – olvasható a közleményben.
Szerintük beláthatatlanok az okok, amelyek “az eljáró nyomozóhatóságot a téves minősítéshez, majd az eljárás megszüntetéséhez vezették”.
