2014-ben 139 ezer gyermeket tartott veszélyeztetettként nyilván a gyermekvédelmi rendszer. 2012-ben még 190 ezer, 2011-ben pedig 200 ezer gyermek minősült veszélyeztetettnek, vagyis három év alatt 30 százalékkal, 60 ezer fővel csökkent azoknak a gyereknek a száma, akiket kiemelt figyelemmel kísérnek és gondoznak a gyermekjóléti szolgálatok – írja a KSH elemzésére hivatkozva a Magyar Nemzet. A védelembe vett gyerekek száma is hasonló arányban csökkent, három év alatt 29 ezerről 22 ezerre apadt a számuk.
A drasztikus csökkenés nem abból adódik, hogy az évek alatt kevesebb lett a bántalmazott vagy elhanyagolt gyerekek száma, hanem a rendszer 2013-as átalakításával, azzal, hogy valamennyi gyermekvédelmi hatáskör a jegyzőktől a járási gyámhivatalokhoz került, a szolgálatok gondozási tevékenységéhez onnantól kezdve csak a települések ötödén lehetett helyben hozzáférni. A többi 2351 település egy részén csak heti egy-két alkalommal volt elérhető a gyermekjóléti szakember, máshol pedig az érintett családoknak kellett egy másik településre utazniuk a gondozásért cserébe.
A legnagyobb veszélyben a kistelepüléseken élő, veszélyeztetettségnek kitett gyermekek vannak, hiszen a helyben nem vagy csak korlátozottan hozzáférhető gyermekjóléti ellátás mellett sok esetben még a gyermekvédelmi jelzőrendszer egyéb szereplői (óvoda, iskola, orvos) sem elérhetők.
A veszélyeztetett gyerekek aránya Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Nógrád és Baranya megyében a legszámottevőbb. A kiskorúak problémás viselkedése miatti veszélyeztetettség a nagyobb településekre jellemző inkább, Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Budapesten jelenik meg nagyobb arányban. A gyermekek egészségi problémái a fejlettebb térségekben, elsősorban Pest és Veszprém megyében okoznak a leggyakrabban veszélyeztetettséget – részletezi a portál.
