Elkészült a 3-as metró infrastrukturális felújításának ütemterve, amely szerint a végső átadási határidő 2019. szeptember 30., közölte Tarlós István főpolgármester pénteki budapesti sajtótájékoztatóján, hozzátéve: a 3-as metró felújított szerelvényei már korábban, 2019 nyarán forgalomba állhatnak.
Az Európai Unió egyelőre nem hagyta jóvá az infrastrukturális felújítási projekt támogatását. Tarlós István ugyanakkor elképzelhetetlennek nevezte a felújítás csúszását. Ez a kormány, az állam és a főváros számára “katasztrofális kudarcot jelentene”, és könnyen azzal a következménnyel járna, hogy 2019-ig valamikor esetleg le kellene állítani a 3-as metrót.
Az elkészült ütemterv szerint a felszíni pótlások kiépítése már 2016 első félévében megkezdődne, és a metrófelújítás első ütemének is 2016. november-decemberben meg kell kezdődnie – mondta Tarlós István, hozzátéve: ha ez egy hónapnál többet csúszik, akkor a szeptember végi határidő is veszélybe kerül.
Lassú a kormány
A főpolgármester közölte, az agglomerációs közlekedés állam általi visszavételéről szóló alapmegállapodás várhatóan február 17-ig megszületik. Szerinte jó irányba halad az egyeztetés, csak egy
kicsit lassú.
A 65 éven felüliek díjmentessége kapcsán elmondta, a BKK kimutatása szerint ez 350 ezer embert érint, és “a fedezetlen mentesség” vesztesége 8 milliárd 71 millió forint a fővárosban. Tarlós István hangsúlyozta, nem az a célja, hogy a díjmentességet elvonják, hanem azt akarja: ennek a veszteségnek legalább egy részét fizesse ki az állam.
A hulladékgazdálkodásról szóló törvény módosítása kapcsán a főpolgármester kérte a nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy a végrehajtási rendelet megalkotásába vonják be a fővárost. Sok jogi, gazdasági és szakmai aggály is felmerült a módosítással kapcsolatban, példaként említette, hogy a szabályozás alapján Budapesten 140 ezer hulladékgyűjtő edényt kellene kicserélni.
Kifejtette: a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nek a város takarításából évente több milliárdos vesztesége termelődik, míg a hulladékgazdálkodásból ezt meghaladó profit keletkezett, így a cég egyensúlyba tudott kerülni. Ha a törvénymódosítás következtében a díjmegállapítás elkerül a fővárostól, akkor gyakorlatilag az említett profit eltűnik, és Budapest nagyon rosszul járna, mert a fővárosi pénzből a vidéki veszteségeket tüntetnék el.
A BKK az, ami
Tarlós István a sajtóban megjelent, a BKK “szétdarabolásáról” szóló hírekre reagálva azt mondta: a cég azt a szerepet tölti majd be, amit eredetileg elképzelt neki. A közlekedésszervezés és a közlekedési projektek menedzselése marad a BKK-nál. Senki nem akarta a BKK-t egy kétezer fős cégnek, lényegesen kisebbnek kell lenni.
Közölte azt is, hogy a főváros elindított egy közvetlen uniós projektet a városi és elővárosi hajózás fejlesztésének előkészítéséről. Megjegyezte, ha lesz olimpia Budapesten, akkor a játékok kiszolgálásban is komoly szerepet játszhat a dunai hajózás. Közölte, kifejezetten elektromos hajtású hajókban gondolkodnak.
Csak sétahajó
Mint mondta, a dunai “kishajózás” ma csak városnéző jelleggel, idegenforgalmi látványosságként működik elavult járművekkel. A fejlesztés célja az lenne, hogy teljes értékű, integrált része legyen a dunai “kishajózás” a régió közösségi közlekedési hálózatának. A folyón való közösségi közlekedés kiterjedne Százhalombattáig, illetve Nagymarosig.
A csepeli HÉV kapcsán Tarlós István arról beszélt, hogy a vonalnak számos problémája van. Ezek között említette, hogy nincs közvetlen belvárosi kapcsolata és nem éri el egyik metróvonalat sem.
A csepeli HÉV az elképzelések szerint a Közvágóhíd térségében összekötnék az 1-es villamos vonalával, a Boráros téren a nagykörúti villamosokkal úgy, hogy a 4-es és a 6-os villamosok közül csak az egyik menne csak át Budára, a másik az újbudai irány helyett délre fordulva Csepelre közlekedne.
Újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy “végrehajtható költségvetést tudtak összeállítani”, az február 17-én kerül a Fővárosi Közgyűlés elé. A költségvetési fő szám várhatóan 313 milliárd forint körül lesz.
