Thomas Löscher, a Müncheni Egyetem fertőző és trópusi betegségekkel foglalkozó szakembere hozzátette, a diagnózis szempontjából is újdonság, hogy a kórokozó a vizeletből is kimutatható.
A vérkészítményekkel kapcsolatban arról beszélt, hogy a Zika-lázból gyógyult véradónak legalább négy hetet kell várnia, ahogy a dengue-lázat átélt donornak is. A külföldön járt véradóknak is várniuk kell, ha Latin-Amerikában jártak, legalább négy hetet, ha malária sújtotta régióban, akkor hat hetet.
Közös akciótervről döntöttek a közép-amerikai országok
A miniszterek egy videokonferencián határoztak a Zika-láz elleni közös fellépésről. A fő cél nagyobb védelmet nyújtani a terhes nőknek a fertőzés elkerülése végett, a legsürgetőbb intézkedésként pedig a kórokozót terjesztő egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) szaporodási helyeinek – többnyire pocsolyáknak és háborítatlan állóvizeknek – füsttel történő fertőtlenítését jelölték meg – mondta el Guatemala egészségügyi minisztere, Alfonso Cabrera.
A szóban forgó 13 közép-amerikai ország egészségügyi miniszterei megállapodtak abban is, hogy új információs rendszert építenek ki annak biztosítására, hogy a megelőzést célzó és az ezek ellenőrzését szolgáló intézkedéseket végrehajtsák a közös határok mentén.
Több adatra lenne szükség Brazíliából
Közben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közölte, hogy több adatra és mintára lenne szüksége a Zika-vírus által leginkább érintett Brazíliából annak megállapításához, hogy valóban van-e összefüggés a kórokozó és a dél-amerikai országban kóros kisfejűséggel (mikrokefáliával) világra jött csecsemők megnövekedett száma között.
Brazíliában tavaly október óta csaknem négyezren születtek ilyen rendellenességgel. A hiányzó információk miatt az amerikai és európai laboratóriumok arra kényszerülnek, hogy a korábbi járványok idejéből származó mintákkal dolgozzanak, ami hátráltatja a diagnosztikai vizsgálatok, gyógyszerek és védőoltások kifejlesztését célzó erőfeszítéseket. Tudósok az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva azt mondták, hogy ezáltal a vírus fejlődésének nyomon követése is nehézkes.
A probléma forrásának a brazíliai jogszabályok tűnnek, amelyek értelmében a brazil kutatóknak és intézeteknek tilos genetikai anyagot megosztaniuk, beleértve a Zika-vírust és más kórokozókat tartalmazó vérmintákat is.
Brazília elnöke felszólította a lakosságot, hogy segítsen a Zika-vírust terjesztő egyiptomi csipőszúnyog elleni harcban. Dilma Rousseff a televízióban és rádióban helyi idő szerint szerda este sugárzott beszédében hangsúlyozta, hogy
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hétfőn vészhelyzetet hirdetett a Zika-vírus miatt. A WHO becslései szerint idén négymillióra emelkedhet a kórokozó által okozott megbetegedések száma az amerikai kontinensen. Kolumbiában már több mint 20 ezer, Zika-vírussal fertőzött embert regisztráltak, míg Mexikóban a hatóságok szerdai közlése szerint 34 ember fertőződött meg a vírussal, az országban további három ember pedig külföldi tartózkodása idején kapta el a kórt.
A vírus Afrikából származik, először az ugandai Zika-erdőben egy rhesusmakákóban azonosították 1947-ben, az első emberben pedig 1968-ban Nigériában. A brazil hatóságok úgy vélik, hogy az országba a 2014-es labdarúgó-világbajnokság alkalmával hurcolhatták be a betegséget külföldiek.
Egyelőre ismeretlen okokból a betegség rendkívül gyorsan elterjedt Dél-Amerikában: a WHO adatai szerint jelenleg a latin-amerikai országok közül már 21-ben van jelen a betegség, de több európai országban is azonosították a kórokozót.
A vírushordozó szúnyog csípését követő 3-12 napon belül négy emberből háromnál megjelennek a betegség tünetei, köztük az enyhe láz, a bőrkiütés, a fejfájás és az ízületi fájdalom. Egyelőre nincs megelőző hatású védőoltás vagy orvosság a kór kezelésére.
(MTI)
