Belföld

Nem mentek ki a mentők az eszméletlenül fekvő hajléktalanhoz

A mentőszolgálat elismerte, hogy létezik előítéletes viselkedés a dolgozóik között, de hozzátették: ezt szigorúan büntetik. Vannak ugyanakkor pozitív példák is.

Még a mentősök is gyakran gondolják azt, ha rosszul lesz egy hajléktalan az utcán, hogy csak részeg, legyen bármilyen komoly a baj – írja az Abcúg. Az utóbbi években többször is előfordult, hogy a mentők ki sem mentek, ha egy utcán élőhöz hívták őket, pedig a mentőszolgálat munkatársait ezért komolyan büntetni kellene.

Feljelentéssel kellett fenyegetőzni

A főleg hajléktalanok jogaival foglalkozó A Város Mindenkié Csoport (AVM) kutatásai szerint az egyenruhás hatóságok után az egészségügyi és szociális területen éri a hajléktalanokat a legtöbb diszkrimináció. De vannak természetesen ellenpéldák is, amikor a mentők emberségesen állnak a hajléktalanokhoz.

A csoportnak tudomása van olyan esetről, hogy a mentős diszpécser megtagadta a kocsi küldését arra hivatkozva, hogy a sérült, vérző fejű ember hajléktalan és magánál van. Azt mondta a bejelentőnek, hogy hívja inkább a területileg illetékes diszpécserszolgálatot, akik majd küldenek szociális munkásokat. Olyan eset is volt, amikor vérben fekvő, eszméletlen emberhez hívtak mentőt, de azt mondták, hívják a Máltai Szeretetszolgálatot. A bejelentőnek feljelentéssel kellett fenyegetőznie, hogy végre küldjenek egy kocsit, de arra is több mint fél órát kellett várni.

Úgy éreztem, hogy mi is emberek vagyunk

A Város Mindenkié Csoport és a TASZ egyeztetésre hívta az Országos Mentőszolgálat vezetőit. Utóbbiak azt mondták: Magyarországon mindenkinek pontosan ugyanolyan ellátás jár, elítélnek mindenféle megkülönböztetést. Elismerték, hogy létezik előítéletes viselkedés a dolgozók között, de azt az OMSZ nagyon szigorúan bünteti. A találkozón megállapodtak arról, hogy a mentősök elsősegély-tanfolyamot tartanak az AVM aktivistáinak, hogy ők is tudjanak segíteni, ha bajba jutott emberrel találkoznak és ígéretet kaptak arra, hogy találkozót hoznak össze a mentősök és a hajléktalanok között, hogy megismerjék és jobban megértsék egymást.

Az AVM egyébként olyan esetekről is beszámolt, ahol a mentők példásan álltak a hajléktalanokhoz – egy fővárosi erdőben élő nő arról számolt be, hogy súlyos beteg húgával mennyire emberien bántak. A mentők a hívástól számított húsz percen belül megérkeztek, tisztelettel beszéltek velük, nyugtatták őket, a beteget gondosan betakarták és türelmesen várták, hogy a családtagok elbúcsúzzanak tőle. „Nem volt a szemükben megvetés, se kételkedés vagy kimondatlan kérdések. Úgy éreztem, hogy mi is emberek vagyunk, mint bárki más ezen a földön, ők nem tesznek különbséget, azért mert kunyhóban élünk egy erdőben” – mondta a hajléktalan nő.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik