Újabb öt vádlott védője kért felmentést a sok milliárd forintos sikkasztás vádjával folyó Kulcsár-ügyben a Fővárosi Törvényszéken csütörtökön. Eddig a 18 vádlottból hétnek a védőbeszéde hangzott el, és minden ügyvéd felmentést kért.
Az előző napon Kulcsár Attila, az elsőrendű vádlott ügyvédje azzal érvelt a felmentés mellett: nem állítja ugyan, hogy védence ártatlan, ám a jelenlegi, szerinte elhibázott vádirat alapján nem lehet elítélni. (Kulcsár bizonyos vonatkozásokban korábban még maga is elismerte bűnösségét.) Felmentést kért Rejtő E. Tibornak, a K&H Bank volt elnök-vezérigazgatójának ügyvédje is.
Emlékszik? Ez volt a régi brókerbotrány
A brókerbotrány 2003-ban pattant ki. A hatóságok szerint Kulcsár – 1998-2003 között a K&H Bank brókercégének dolgozója, majd középvezetője – magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta az ügyfelek (részben állami vállalatok) pénzét, sokmilliárdos kárt okozva.
Az ügyészség szerint a teljes elkövetési érték, a jogosulatlanul forgatott pénzmennyiség összege több mint 23 milliárd forint, a kár pedig több mint 8 milliárd. Az ügyészség 2005-ben emelt vádat mintegy kéttucat ember ellen. A 2008-ban megszületett elsőfokú, nem jogerős ítélet többéves szabadságvesztéssel és százmilliós vagyonelkobzással sújtott több vádlottat. Kulcsár 8 évet és 230 milliós vagyonelkobzást kapott. A Fővárosi Ítélőtábla azonban 2010-ben hatályon kívül helyezte a döntést és új elsőfokú eljárást rendelt el.
Az autópálya-kezelő is beleesett a csapdába
Csütörtökön öt újabb vádlottnak – köztük Bitvai Miklósnak, az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Rt. volt vezérigazgatójának – az ügyvédje kért felmentést. A autópálya-kezelő 2002 novemberében szerződött a brókercéggel, 2003-ban azonban a vezérigazgató maga tett feljelentést. Jován László, Bitvai védője azt magyarázta, ügyfele a szakmai vizsgálatok, köztük az Állami Számvevőszék eljárása és a Gazdasági Minisztérium közleménye szerint sem követett el visszaélést.
Az ügyvéd azt mondta, hogy a vádak közül a cége sérelmére elkövetett sikkasztás a vezérigazgató esetében kizárt, ráadásul furcsa módon az állítólagos sértett gazdagodott a vádbeli cselekmények miatt. A vesztegetés pedig elévült és bizonyíték sincs rá. Erre a bűncselekményre nem is folyt bizonyítás, a 12 éve tartó eljárás során először az ügyész néhány napja előadott perbeszédében, a vádkiterjesztés részeként bukkant fel.
Kriminalisztikai kataklizma
Az ügyészség a megismételt eljárásban sem tette egyértelművé a vádat, holott ezt már a tábla 2010-es, az eljárás megismétlésére utasító végzésében is szóvá tette – mondta a védő. Jován bírálta a nyomozó ügyészek eljárását: “kriminalisztikai kataklizmának” minősítette Kulcsár ügyészek előtt tett vallomását, aminek videófelvétele az eljárás kezdeti szakaszában nagy nyilvánosságot kapott. Esetenként Kulcsár szava dönthette el, hogy kiből lesz tanú és kiből gyanúsított – tette hozzá.
A több mint egy éve húzódó eljárásról a védő azt mondta, hogy első fokon többéves börtönbüntetésre ítélt ügyfele másodfokon, 2010-ben azt kérte a táblától: bár ártatlan, mégis hagyják helyben az elsőfokú ítéletét, mert nem akar még évek múlva, nyugdíjasként is tárgyalásokra járni. Bitvai az utolsó szó jogán arra hívta fel figyelmet, hogy az ÁAK vezérigazgatójaként 2003 nyarán visszakérte a cég pénzét Kulcsártól és feljelentést tett, amivel hozzájárulhatott a piramisjáték bedőléséhez, lelepleződéséhez. Ezért könnyen elképzelhető, hogy Kulcsár személyes okból tett rá terhelő vallomást.
A Kulcsár-ügy büntetőpere védőbeszédekkel folytatódik, elsőfokú ítélet novemberben várható a Fővárosi Törvényszéken.
