Azokban az európai országokban, ahol jelentős számú muszlim bevándorló él, már egyre nehezebb a társadalmi együttélés, a muszlimok egyre inkább magukba fordultak. Németországban 5-8 éve általános volt a muszlim−keresztény házasság, ma már a muszlimok 0,5 százaléka házasodik némettel, inkább az arab világból visznek feleséget – mondta Nógrádi György a Magyar Időknek. Szerinte könnyen lehet, hogy Németország idővel visszatoloncolja azokat, akik a napokban érkeztek Magyarországról.
„Ezeket az embereket nálunk vették nyilvántartásba, tehát a jelenlegi szabályok szerint ide küldhetik vissza őket.”
A biztonságpolitikai szakértő nem tartja véletlennek sem azt, hogy a német kancellár megköszönte, Magyarország regisztrálta a menekülteket, és azt sem, hogy a Keleti pályaudvarnál megváltóként hordozzák Merkel fényképét.
A visegrádi országok egyre nehezebb helyzetben vannak, Európán belül pedig Magyarországnak egy komoly szövetségese van: Berlin.
„A németeknek azonban vannak komoly közép-európai érdekeltségeik. Még akkor is, ha a németek kvótapártiak, mert nincs más lehetőségük, a V4-ek viszont kvótaellenesek”.
A szakértő megismételte, amit most látunk, az csak a menekültek első hulláma, hamarosan jönnek a szegényebbek is, akik sokkal többen vannak. A nagyhatalmak üzengetéseiről Nógrádi azt mondta, a szír államfő hiába ígérte, hogy csak hagyják békén és rendet tesz, a menekültek visszatérhetnek. Ezt a Nyugat és a szunnita világ Aszad moszkvai támogatása miatt elutasítja, a Nyugat a demokratikus ellenzéket segítené hatalomra, bár olyan egyelőre nincs – tette hozzá.
Eközben továbbra sincs egységes európai válasz, bár több uniós kormány is felvetette, hogy érdemes lenne partra szállni Líbiában – ezt az ENSZ-ben Oroszország is támogatja –, és rendet csinálni, valamilyen módon elcsendesíteni a szír polgárháborús helyzetet. Ezzel a migránsok nagy része otthon tartható lenne – mondta Nógrádi, aki az állami hírtévé vasárnapi műsorában azt mondta: Európa a huszonnegyedik óra utolsó egy percében van.
Hétfőn az M1 csatornán Csicsmann László némileg árnyalta a képet. Mint mondta: a Szíriával szomszédos országokban mintegy négymillió szír menekült él, de többségük – a közvélemény-kutatások szerint – egyelőre nem akar Európába indulni. A Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint azt ugyanakkor látni, hogy a táborokban is egyre inkább romlik a helyzet, vannak, akik már 2012 óta ott élnek, így valóban nem kizárt, hogy a jövőben újabb migrációs hullámok érik el Európát.
