A német és az osztrák uniós munkaerőpiac teljes megnyitása miatti megugrást követően 2013 óta 10-14 százalékon stabilizálódott azok aránya, akik külföldön képzelik el jövőjüket.
A kivándorlást tervezők aránya jelenleg 15 százalék, tehát a teljes felnőtt magyar lakosságnak 15 százaléka tervezi azt, hogy külföldre menne valamilyen célból. Ennél az aránynál sokkal magasabb bizonyos társadalmi csoportokban ez a jelenség. Hagyományosan minden évben, minden hónapban azt találjuk, hogy a fiatalok körében a legmagasabb, mert a fiatalok szabadabban gondolkodnak, mozognak, terveznek, kevesebb kötöttségük van, és könnyebben elszabadulhatnak – értelmezte a Tárki legutóbbi felmérését az intézet vezető kutatója az InfoRádiónak.
A tanulók 45, a 25 év alattiak 39, míg a 26 és 35 közöttiek esetében 28 százalék azok aránya, akik külföldön képzelik el a jövőjüket. A Tárki kutatója azonban felhívta a figyelmet arra, hogy ezek elsősorban csak terveknek számítanak.
Kevésbé függ viszont a kivándorlás a képzettség fokától. Egyedül a szakképzettség fontos, vagyis az a csoport, akiknek olyan foglalkozása – és magasabb iskolai végzettsége van -, amivel úgy gondolják, hogy itthon nem nagyon tudnának érvényesülni, viszont külföldön jól eladható – tette hozzá.
A rövid és hosszú távú munkavállalás célországai változatlanul Ausztria, Németország és Nagy-Britannia, de az Egyesült Államok és Kanada is vonzó ország a magyarok számára.
