Egyetlen kérdést tettek fel a szegedi politológia szakos hallgatók még 2011-ben 386 képviselőnek: „Mi a kedvenc tévéműsora?” A politikusoknak alig több mint 20 százaléka válaszolt az egyetemisták e-mailjére – derül ki a Szegedi Tudományegyetem közleményéből.
A Twittert pozitív üzenetekre használják
E kutatás folytatásaként a 2013-ban indított nemzetközi projektjükbe Kanadától Új-Zélandig 10 országot vontak be. „Feltételeztük, hogy ha nem e-mailen, akkor a közösségi oldalakon, vagyis a Facebookon és a Twitteren tartják a kapcsolatot a politikusok a választóikkal. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mit és hogyan beszélnek a közösségi médiafelületeken a politikusok” – mondta Merkovity Norbert, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Politológiai Tanszék tudományos munkatársa az általa irányított, 2015 júniusában zárult kutatásról. A munkába eddig több mint félszáz szegedi egyetemi hallgató is bekapcsolódott.
A kutatásban 10 ország parlamenti képviselőinek kommentelési szokásait vizsgálták – 10 százalékukat követték nyomon. Ebben a tíz százalékban a magyar politikusoknak egyébként a 100 százaléka benne van – ugyanis közülük csak nagyon kevesen jelennek meg közösségi médiumon. A tömör üzenetek közzétételére alkalmas Twitter-aktivitás 66 százalék feletti az angolszász országokban. A twitterezők fő jellemzője a pozitív tartalmú hozzászólás. A negatív, vitát gerjesztő kommenteket hanyagolják.
Megkerülik a hagyományos médiát
A Facebookon jeleskedő magyar politikusok a Twitteren sereghajtók – állapítja meg a Szegedi Tudományegyetem Politológiai Tanszék kutatócsoportjának tanulmánya. A vizsgált magyar képviselők kétharmada ír rendszeresen hozzászólásokat a Facebookon, a női politikusok gyakrabban, mint férfi kollégáik.
„Tartani a kapcsolatot a választókkal! Ez a politikusi szándék érvényesül, ám nem interaktív a kapcsolat, hanem egyirányú. Közli a képviselő, hogy hol járt, kivel találkozott, mikor adott interjút” – állapította meg Merkovity Norbert. Szerinte ez átláthatóságot ad, de nem valós, vagyis nem kétirányú a kommunikáció. Még a Facebookot sem veszik igénybe arra, amire való. Ugyanakkor így megkerülhetik a hagyományos médiát. A politikusok önmaguk mediatizálását hajtják végre úgy, hogy maguk választják meg azt a témát, amiről a követőikkel „beszélgetnek”.
A kutatásból az is kiderül, hogy a Facebookon profillal rendelkező és a vizsgálatba bevont magyar politikusok kétharmada használja a „csevejt”, vagyis beszélget követőivel. E kategóriában a 10 vizsgált ország közül a legjobbak a magyarok. A magyar mintában szereplő politikusok írták a legtöbb hozzászólást Facebookon, ugyanakkor Twitteren egy darabot sem. A követőire reagáló politikusi csoportban a harmadik helyezett a hazai gárda. Aktivitás alapján az ellenzékiek viszik a pálmát, a kormánypárti honatyák visszafogottabbak.
