Miként a Budai Nagy Antal Gimnázium igazgatójának, a szülők – szerkesztőségünkhöz eljuttatott – közleményét is változtatás nélkül közöljük.
„Tisztelt Manolovitsné Erdőközi Orsolya!
Köszönettel megkaptuk nyílt levelét a szülői szervezet nevében.
Különös világba csöppen az ember, ha az Ön sorait olvassa, mintha nem is ugyanarról a helyzetről, ugyanarról a problémáról beszélnénk. Mintha nem is beszélnénk problémáról. Érdemesnek tartjuk ezért tisztázni és feltenni konkrétabban azokat a kérdéseket, amelyekre nem kaptunk választ, de továbbra is várnánk.
1.) Ön azt állította, hogy várta, hogy a bíráló közül megkeresik Önt, a párbeszéd szándékával.
A Budai Nagy Antal Gimnázium intézményvezetői pályáztatása során az iskolaközösség tagjai, a tantestület, a diákok és a szülők jelentős többségi véleménnyel az Ön pályázatát nem támogatták. Ezt Ön a nyilvános meghallgatásakor is tapasztalhatta, hiszen nem volt olyan szakmai véleményező, aki Önt akár személyében, akár szakmailag támogatta volna. Tény, hogy a 46 tanárból 4 fő vállalta, hogy az Ön vezetői programját támogatja. Tiszteletben is tartjuk ezt az eredményt. A szülői választmány tagjai azonban még a pályáztatás eldöntése előtt, de a pályázati eljárás alatt is egységesen képviselték, hogy Kissné Prim Beátát támogatják továbbra is igazgatóként. Az Ön pályázatának támogatását követő órákban a sajtó már attól volt hangos, hogy Ön Czunyiné dr. Bertalan Judit egyetemi társaként nyerte el a tisztségét. A sajtó folyamatosan kérdéseket intézett az EMMI-hez, de szakmai indokokat nem kapott, és cáfolatot sem az Önök személyes kapcsolatára. A sajtóhírek és a magyarázat hiánya az Önnel szembeni teljes bizalmatlanságra adtak okot.
Az Ön személyét a szülői szervezet jelentős többsége kezdettől fogva nem támogatja. A július 9-én tartott demonstráción a több száz résztvevő között gyerekeink is eljöttek, hogy hangot adjanak annak, nem értik, mi történik, hiszen ők véleményt mondtak, és a véleményük az volt, hogy Kissné Prim Beátát kívánják igazgatóként. A demonstrációról számos sajtóanyag és híranyag készült, amelyen az üzenet egyértelmű volt: (Ön) „Lépjen vissza!”, „Lépjen le!” Ön azonban ezt követően sem nyilatkozott.
Vajon, ilyen helyzetben valóban a szülői szervezet kötelessége keresni Önnel a párbeszédet, vagy az Ön kötelessége lett volna az Önnel szembeni híreket, híreszteléseket az iskolai közösséggel tisztázni? Miért hallgatott idáig? Miért kellett a plágium tényének feltárása ahhoz, hogy Ön végre megnyilatkozzon?
2.) Ön azt állítja, hogy a személyét, pályázatát minősíteni nem dolga, ez a szakemberek feladata.
Ebben egyetértünk. Csakhogy az eredmény a szakemberek szemével igencsak értelmezhetetlen. A szakemberek a jelen esetben a szakmai munkaközösségeket, az Iskolaszéket, a Közalkalmazotti Tanácsot, a DÖK diákjait, a szülői szervezetet, az Önkormányzatot és annak Oktatási Bizottságát, valamint a KLIK-et jelenti.
Nézzük hát sorban: a szakmai munkaközösségek, az Iskolaszék, a Közalkalmazotti Tanács, a DÖK, a szülői szervezet, valamint a KLIK NEM TÁMOGATTA AZ ÖN PÁLYÁZATÁT. Budafok-Tétény Önkormányzata Képviselő-testület mindkét pályázatot támogatta, de a Képviselőtestület, és a szakmai javaslatot előterjesztő Oktatási Bizottság bizonyára nem volt tudatában annak, ami mára köztudottá vált, miszerint az Ön vezetői programjában olyan gondolatok vannak, amelyek 2013-ban már szó szerint megfogalmazódtak egy vidéki általános iskolai igazgatói pályázatban is. 2013-ban Ön még a Budai Nagy Antal Gimnázium tanára volt, ezért feltehetően nem Öntől származnak a szöveg-azonos gondolatok.
Németh Zoltán alpolgármester úr a 2015. április 16-án tartott képviselő-testületi előterjesztésben azt rögzítette, hogy „A szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési koncepciót is magában foglaló, jövőképet is vázoló vezetési program mindkét, a Budafoki Budai Nagy Antal Gimnáziumot jól ismerő pályázó esetében megfelel a működtető önkormányzat elképzeléseinek.” Vajon, tudta-e a javaslat előterjesztője, hogy a pályázat értékelésében oly fontos vezetési program kulcs üzenetei a jövőképre vonatkozóan nem az Ön saját gondolatait jelentik? Vajon, ha tudta volna, támogatja-e az Ön pályázatát? Valószínűleg nem, mert az Oktatási Bizottság vezetője egy közösségi portálon tett legutolsó bejegyzésében leszögezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a plágiumot, ha az bebizonyosodik.
Összegezve tehát, a „szakemberek” többsége minősítette az Ön pályázatát, és azt nem támogatta. Miért gondolja, hogy ezután Önt bárki vezetőnek fogja tekintetni ebben a Gimnáziumban?
3.) Ön azt állítja, hogy „Czunyiné Bertalan Judit államtitkár asszony és Németh Zoltán alpolgármester úr az egyetemen nem voltak a csoporttársai”.
Ezt eddig senki nem állította, de mindenképpen figyelemreméltó az Ön válaszában, hogy akár még csoporttársak is lehettek. A szülői szervezet összevetette az Ön önéletrajzát Czunyiné államtitkár asszony önéletrajzával, amely alapján megállapítható, hogy mindketten a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar szakán végeztek 1999-ben.
Ön az életrajza szerint a kar Hallgatói Önkormányzatának elnöke volt 1996. és 2000. között, 1997-től 1999-ig pedig a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökségi tagja volt, amely szervezet 1996-ban alakult, és amelynek megalakulása óta hallgatói képviselője volt Czunyiné dr. Bertalan Judit is.
A Károli Gáspár Református Egyetem végzős hallgatóinak adataira vonatkozóan nincsenek interneten elérhető adatok az 1999-es évre vonatkozóan, de az Egyetem által közzétett felvételi létszámok alapján (2001-2005. közötti viszonylatban) megállapítható, hogy az Egyetem magyar szakán átlagosan 30 fő volt a felvettek létszáma a 2000-es évek elején, és még a legkiemelkedőbb években sem érte el a felvettek létszáma az 45 főt.
1994. és 1999. között két olyan ember tehát, akik mindketten a Hallgatói Önkormányzat Országos Konferenciájának elnökségi és hallgatói képviseleteként, ugyanazon egyetem ugyanazon karára jártak, ahova évente legfeljebb két-három tucat hallgatót vesznek fel, valóban csak a sajtóból tudja meg, hogy ismerniük kellett volna egymást? A véleményünk az, hogy az Ön válasza ebben a kérdésben minimum életszerűtlen.
4.) Ön a pályázatával kapcsolatos plágiumvádat határozottan visszautasítja, és azt állítja, hogy „pályázatom minden szavát a sajátomnak tartom, a pályázati anyagomat én magam írtam, külső segítség nélkül, az általam tanultakat és tapasztaltakat összegezve.”
A szülői szervezet véleménye, hogy az a tény, miszerint Ön sajátjának tart egy pályázatot, még nem jelenti azt, hogy az az Öné. Tehát ezzel a kijelentésével nem tudta megcáfolni a plágiumvádat. A plágium egy jogellenes cselekedet, hiszen más szellemi termékének felhasználását jelenti, a szerző (forrás) megjelölése nélkül. A plágium különösen megengedhetetlen egy intézményvezetői pályázatban, hiszen az intézmény vezetője az intézmény erkölcsi mintája, követendő, motiváló ereje. A plágium által az intézményvezető erkölcsileg hiteltelenné, és vállalhatatlanná válik az iskolai közösség előtt.
Ma, amikor a Nemzeti Alaptanterv része a szerzői jogi művek forrásként való felhasználásával kapcsolatos ismeretek oktatása, ami a Gimnáziumban is alapkövetelmény, amikor a felsőoktatás attól hangos, hogy plágiummal érintett egyetemi hallgató nem kaphat diplomát, akkor Ön hogyan képzeli majd hitelesen képviselni gyerekeink előtt ezt a normát?
A tények tisztázása érdekében engedje meg, hogy bemutassuk Önnek, milyen hasonlóságokat találtunk az Ön pályázata és a 2013-ban készült tiszaalpári pályázat egyes részein:
Az Ön pályázata (2. oldal, 3. bekezdés)
„Meggyőződésem, hogy a mai gazdasági és társadalmi helyzetben vezetőként a menedzseri irányvonalat kell követni.” „Hangsúlyt kívánok fektetni a szakmai innovációra, a feltételrendszerek fejlesztésére…”
– az egyén és a közösség érdekeinek összehangolása
– kellemes légkör megteremtése,együttműködő közösség megtartása
– [*]
– új bevételi források megteremtése
Záró gondolatok:
„Világrendemet és értékrendemet a realista optimizmus hatja át. Ennek megfelelően gondolom, hogy az iskolába uralkodjon a demokratizmus, a humanizmus, az egyén és közösség tisztelete. Legyen fontos a személyiség fejlődése, az együttműködés és a tolerancia. A Budai Nagy Antal Gimnáziumban elsajátítható alapműveltség és tudás biztosítson lehetőséget a tanulóknak a mindennapi életben és a továbbtanulásban való érvényesülésnél. Legyen feladat és kihívás, de öröm és büszkeség is minden itt dolgozó számára a közösséghez tartozás, a tenni akarás.
Győri Istvánné pályázata (23. oldal)
„Meggyőződésem, hogy a mai gazdasági és társadalmi helyzetben a menedzseri irányvonalat kell követni. Hangsúlyt kívánok fektetni a szakmai innovációra, a feltételrendszer javítására, a külső kapcsolatokra, a PR munkára, eredményeink megismertetésére, az intézmény érdekeinek védelmére.”
– az egyén és a közösség érdekeinek összehangolása
– nyugodt, elfogadó légkör megteremtése, együttműködő közösség létrehozása
– új bevételi források megteremtése.
Általános pedagógiai célként a Pedagógiai Programban kifejtett célrendszer elérését tekintem fő feladatnak. Olyan iskolát szeretnék, ahol a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek együttműködésének kibontakozása és a tolerancia értékei alapján szerveződnek a nevelési, tanítási-tanulási folyamatok. A szülő, a tanuló oldaláról megközelítve a következő célokat tartom fontosnak: olyan alapműveltséget nyújtson a tagintézményünk, amellyel a nálunk végző tanulók érvényesülni tudnak a mindennapi életben, a továbbtanulásban. A diákok életében jelentsen örömöt és büszkeséget az iskola közösségéhez tartozni.
Az Ön pályázatát azóta sajtószervek plágiumkereső segítésével is megvizsgálták, és a szülői szervezettel azonos véleményre jutottak. Mióta Ön végzett az egyetemen, néhány dolog történt a internetes forradalomnak köszönhetően, és ennek eredményeként a plágiumot ma már megállapítják, nem beismerik.
Kérjük Önt, hogy egyértelműen nyilatkozzon arról, hogy a fentiek tükrében továbbra is azt állítja-e, hogy a pályázata minden szava az Ön szellemi terméke, és Ön minősül szerzői jogi értelemben a szerzőnek?
5.) Ön levelében azt állítja, hogy tisztességes szándékkal pályázott, az iskola érdekében kíván dolgozni, viszont ez csak úgy működhet, ha „őszintén törekszünk egymás álláspontjának kölcsönös megismerésére.”
A szülői közösség jelentős többsége úgy gondolja, hogy az őszinteségen komoly csorba esett. Az Ön személyes kapcsolataival kapcsolatos hírek cáfolatának hiánya, a plágium gyanúja olyan bizalomvesztést okozott a szülői szervezetben, amely félő, nem teszi lehetővé, hogy ez a szülői közösség Önt elfogadja az intézmény vezetőjeként.
Pályázatának egyes részeivel kapcsolatosan is aggályaink vannak, mennyire tekinthetők „őszintének”. Ön azt állítja a pályázatában, hogy kerületi lakos, holott életvitelszerűen Érden él. Ön azt állította továbbá, hogy a kisérettségi rendszert Ön dolgozta ki a Gimnáziumban, amit a tantestület a nyilvános meghallgatáskor cáfolni kényszerült. És még sorolhatnánk…
Itt és most már nem az a kérdés, hogy Önt valóban a személyes kapcsolatai helyezték-e a nyertesi pozícióba, hanem az, hogy betöltheti-e a Gimnázium igazgató székét úgy, hogy elvesztette a személyével szembeni bizalmat és tiszteletet a szülők és a diákok szemében? Hogyan várható el akár Öntől, akár a tantestülettől vagy tőlünk szülőktől, hogy harag nélkül tudjunk együttműködni? A válasz egyértelmű: SEHOGY.
6.) Végezetül, Ön azt állítja, hogy várja a közös munkát minden érintettel, és hiszi, hogy a csalódottak is megbékélnek.
Ki kell ábrándítsuk ebből a hitéből. A szülői szervezet továbbra sem fogadja el Önt intézményvezetőként, és mindaddig, amíg a plágium gyanúját egyértelműen nem tisztázza, nagy valószínűséggel gyermekeink sem fogják Önt vezetőként elfogadni. A gyermeki csalódottságot az Ön személyével szemben nem lehet közhelyes békülési kinyilatkoztatással helyrehozni.
A vezető a munkáján, döntésein keresztül éri el a tiszteletet. Ön már dolgozott ebben a Gimnáziumban. Az áprilisban tartott nyilvános meghallgatáson Ön is meggyőződhetett arról, milyen tiszteletet hagyott maga után 15 évi pedagógusi munkája. A kinevezése óta folyó botrány az Önnel szembeni tiszteletet pedig véglegesen aláásta.
Ha Ön valóban a Gimnázium sikere érdekében szeretne döntés hozni, akkor jóérzésű ember és valódi pedagógus módjára, méltósággal visszalép, és hagyja, hogy olyan vezető irányítsa az iskola közösséget, aki erre személyében méltó és elfogadott.
Ez a gyerekeink érdeke, ez a sikeres oktatásuk alapfeltétele.
Pedagógus és szülő, vezető és tanár, diák és tanár között összhangnak kell lenni! Ha ez nincs, akkor nincs értelme a nevelésnek! Összhang nélkül nincs tisztelet, tisztelet nélkül nincs hatékony vezetés, hatékony vezetés nélkül nincs eredmény!
Várjuk válaszát a még tisztázandó kérdésekre vonatkozóan!
Tisztelettel:
Dr. Dohányosné Tenkes Erzsébet, Lukácsi Krisztina
a Budai Nagy Antal Gimnázium szülői szervezete képviseletében”
