A német politikus a Mandinernek azt mondja, hogy nemcsak a görög válság, hanem általában az európai kihívások ügyében sem jó, ha csak nemzeti szemüvegen át nézzük a történetet. Szerinte nem a bevándorlás a gond, hanem az, hogy nincs ésszerűen szabályozva.
„Azok az országok, amelyekbe a bevándorlók érkeznek, nyilván nem örülnek, akik geográfiailag messzebb vannak, azok meg hátradőlnek. Ha magukra hagyjuk a határországokat, nem kell csodálkozni, ha kicsúcsosodnak a bajok.”
Az nem igaz, hogy egész Európa túlterhelt. Libanonban, Jordániában, Irakban, Törökországban sokkal több a menekült, mint az európai országokban, miközben sokkal szegényebbek Görögországnál, Olaszországnál vagy Magyarországnál.
„Európa akkor lesz képes szembenézni a problémával, ha a kormányok nem csak a saját országuk határáig látnak.”
Németország tartományai fejlettsége alapján osztja el a migránsokat – teszi hozzá. Reinhard Bütikofer szerint az, amit az ausztrálok tesznek, az minden humanitárius értéket semmibe vesz.
„Úgy segítenek magukon, hogy közben felgyújtják a szomszéd házát. Hatalmas politikai teljesítmény, komolyan.”
Ő abszolút nem hisz abban, hogy nyíltak legyenek a határok, de felteszi a kérdést, bezárható-e az ajtó a gyilkos polgárháború elől menekülők előtt. Úgy látja, a magyar kormány is sokkal inkább érdekelt abban, hogy idegenellenes propagandát folytasson; mint abban, hogy valódi információhoz juttassa az embereket.
„Ha olyanokat mondanak, hogy nem akarják megvárni, amíg a menekültek fegyverrel jönnek az országba, az semmi más, csak hisztériakeltés.”
A riogatás a terroristák beszivárgásával csak terelés.
„Az Iszlám Államban olyanok harcolnak nagy számban, akik Nyugat-Európában nőttek fel, európai állampolgárok. Ez a probléma. Az viszont, ha azokat, akik éppen előlük menekülnek, válogatás nélkül terroristának bélyegzik, hihetetlen, elfogadhatatlan és felháborító.”
A százezres számok kapcsán a zöldek politikusa emlékeztet rá, hogy a ’90-es évek elején Milosevics elől több mint 700 ezer bosnyák menekült Németországba. Befogadták őket. A háború végén a többségük hazatért.
„Azért volt ez lehetséges, mert rengeteg ember hajlandó volt belehelyezkedni a menekülők helyzetébe. Nem néhány balos, akik mindenféle multikulti-hülyeséget beszéltek, hanem világlátástól függetlenül rengetegen. Épp azért, mert azt gondoltuk: az európai egység a háborúk végét jelenti. Mégis kitört egy háború. Éreztük a felelősségünket. Az elit felelőssége most is óriási.”
Nemzeti megoldása ennek az ügynek sincs.
„Ha minden ország kerítést épít, mint most Magyarország, meghal a közös Európa álma.”
Nem egyoldalú magánakciókkal, hanem együtt kell megoldani ezt a problémát, ahogy azért – szerinte – Jean-Claude Juncker és az Európai Parlament is a küzd.
„Az sem ártana, ha eközben Budapestről nem úgy festené le a kormány Brüsszelt, mint a magyarok ellenségét, hanem úgy, mint partnert.”
A német politikus az interjúban beszél a görög válságról is. Azt mondja, véget kell vetni a megszorító politikának.
„Megbukott, nem szolgálta a növekedést.”
Szerinte csak pletyka, hogy a németek többsége nem nyújtana segítséget Athénnak.
Ezt „ Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter igyekszik elhitetni a világgal. Ő 2012-ben a fejébe vette, hogy kitessékeli Görögországot az eurózónából.” A németek jóval differenciáltabban látják a kérdést, noha elképesztő erős görögellenes propaganda folyik a médiumokból, „egészen a sovinizmusig. Szánalmas és szégyenletes.”
Reinhard Bütikofer szerint nem az a lényeg, ki a hibás, hiszen a mostani helyzetért felelősek a régi görög pártok, akik húsz éven át sportot űztek abból, hogy kifosszák saját államukat.
„Húszmilliárdokat szórtak a szélbe egy-egy választási győzelem érdekében. Másrészt ott az Európai Unió is, amely ezt hagyta, elfordította a fejét, sőt, megakadályozta, hogy a szükséges statisztikai pontosság érvényesülni tudjon.”
Amikor 2005 végén Brüsszel próbált szigorítani a statisztikai feltételeken, éppen a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble gátolta ezt meg. „Arra hivatkozott: nehogy már a brüsszeli bürokraták a körmünkre nézzenek nekünk, németeknek. Az eredmény: a görögökére sem tudtak rendesen ránézni.” Az interjú további részletei itt.
