Nem rázza meg az oktatást az ősszel hatályba lépő új helyesírás – véli a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Szerinte az új szabályok azért sem okoznak traumát, mert ma már kulcskérdés, hogy a nyelvoktatás leszakadjon a helyesírásról. Utóbbi nem része a nyelvnek, bár – tette hozzá – ez még nem eléggé tudatosodott a társadalomban és egyes iskolákban sem. Arató László úgy látja, a nyelvtan, illetve nyelvoktatás gyakran a helyesírás igáját nyögi, a szavak viszonyát is úgy tanítják, hogy azokat egybe- vagy különírják, pedig az anyanyelvi kommunikáció tanításakor a szabályok kontraproduktív sulykolása helyett fontosabb a szövegalkotás és szövegértés. A szabályzat tanulmányozásánál sokkal hasznosabb, ha a diák minél többet olvas és ír, azzal képszerűen rögzül benne a szavak helyes írott formája. A magas óraszámoktól, a sok gyakorlástól nem lesz jobb a diákok helyesírása, sőt elidegeníti őket.
Ma már nincsenek olyan súlyos következményei annak, ha a diák bizonytalan. A hetvenes-nyolcvanas években annak, aki az írásbeli érettségin helyesírásból egyest kapott, újráznia kellett, ma már nem minősül az egész dolgozat elégtelennek, mehet szóbelizni. Sőt, több mint tíz éve az érettségin használható a helyesírási szótár és a gyerekeket is arra tanítják, hogy amit nem tudnak, annak nézzenek utána, a szótár használata nem bűn. Arató inkább azt tartja problémának, hogy a szabályzat fogalmai kevéssé érthetőek a felhasználóknak, így nem tudják, mit miért kell az adott módon írni. Arató László azt is fontosnak tartja, hogy a diákok egyre inkább billentyűzettel (számítógépen, telefonon) írnak, nem kézzel. Az oktatásba is bekerülhetne a helyesírás-ellenőrző program használata, az, hogy ez mikor segít, és mik a korlátai.
Apró váltózások – tetemes költségek
Nagyobb horderejűnek tartotta az új szabályzat hatályba lépését egy általános iskolai tanár. Ő évtizedekig tanított, de az utóbbi években könyvtárosként dolgozik. Szerinte elsősorban anyagi kérdésről van szó, mert miközben a változások jelentéktelenek lesznek, rengeteg kiadvány elavul, ami tetemes költséget okoz az iskoláknak, könyvtáraknak, diákoknak, illetve a magánszemélyeknek, akiknek le kell cserélniük eddigi helyesírási szótáraikat. Felhívta a figyelmet, hogy jelentős számban egy-két éve vásárolt kiadványokról van szó, amelyek keménykötésű példányainak ára 3 ezer forint fölött volt.
A pedagógus, könyvtáros szerint a cserét nem lehet megúszni az online szótárakkal, mert a szaktanárok nagy része idegenkedik az internettől – vagy ha nem, akkor a számítógép hiánya képez akadályt. Az új szabályzat miatt a nyelvtankönyvek is elavulhatnak, azokat tehát javítani vagy szintén cserélni kell. Az interaktív tanulóprogramoknak – amelyeket ő is készített – ugyancsak betehet a helyesírás változása, mert a frissítésükhöz rengeteg pluszmunka szükséges.
Ésszerű és észszerű
A magyar helyesírás szabályai legújabb, tizenkettedik kiadása, amelynek összeállításáról 2003 novemberében döntöttek, szeptemberben jelenik meg. Az előző, 11. kiadás 1984-ben látott napvilágot. A több mint harmincéves szabályzat 2016. szeptember 1-jéig marad érvényben, vagyis egy évig a változások előtti és utáni szabályok szerint írt szövegek is szabályosnak számítanak. A jövőben például kiveszik a szabályozás alól az asszonyneveket és a postai címzést, több szabályt enyhítenek, kiegészítenek, módosítanak.
A többjegyű mássalhangzókat az összetett szavak tagjainak határán kettőzni kell: például a helyes alak nem az ésszerű, hanem észszerű lesz. Mozi, vendéglő és fürdő neve is minősülhet intézménynévnek, az árbocból árbóc lesz, a burából búra, a tenyérbe mászóból tenyérbemászó. Ha három azonos mássalhangzó kerül egymás mellé tulajdonnévben, akkor megszűnik az egyszerűsítés, így a Bernadettel helyett a Bernadett-tel lesz a követendő írásmód.
Az MTA magyar nyelvi osztályközi állandó bizottságának elnöke az Anyanyelvápolók Szövetsége honlapján májusban jelezte, hogy az új szabályzat „felhasználóbarát” lenne. Célja, hogy a normát közelítse a gyakorlathoz. Az újítások nagy része nem általános elveket, hanem egyedi eseteket érint. A jó helyesíráshoz leginkább nyelvérzék szükséges – tette hozzá Prószéky Gábor. Mint korábban megírtuk, a helyesírási szabályzat módosítása ellen többen tiltakoztak, mivel azt nem előzte meg széles körű szakmai egyeztetés. A Nyelv és Tudomány nevű szakportál bajnak is nevezte, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottsága nem vállalkozott valódi reformra, csak kozmetikázta a szabályzatot.
