Belföld

Időhiány, fenyegetés, zaklatás miatt stresszel a magyar

stressz (Array)
stressz (Array)

A cégeket ez alig-alig érdekli. A gondok kezelésére - egy friss felmérés szerint - csak kevés készít cselekvési tervet.

Magyarországon még a fizikai munkavégzés nem megfelelő körülményeiből adódó helyzetek jelentik a legnagyobb rizikót, de egyre inkább előtérbe kerül a stressz is. A problémás ügyfelekkel történő munkavégzés okozza a legtöbb stresszt a munkahelyeken. Ez derült ki az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) által végzett uniós kutatásból.

A megkérdezett magyar vállalkozások 44 százalékánál jelent gondot a személyes konfliktus, míg az idő szűkössége a cégek 29 százalékánál. Az, hogy a munkavállalók nem tudják befolyásolni saját munkafolyamataikat, a hazai munkahelyek 14 százalékánál okoz stresszt a dolgozóknak.

A magyar cégek 85 százaléka leginkább a jogszabályi kötelezettségek miatt foglalkozik munkavédelemmel. Főleg azért, hogy elkerülje a bírságokat. 70 százalékuk végeztet ugyan kockázatértékelést, de a stressz és okainak kezelését célzó cselekvési tervet csak 19 százalékuk készít. Ezzel az uniós rangsor legvégén kullogunk.

Megfélemlítés, zaklatás

A legfejlettebb munkavédelmi kultúrával rendelkező Egyesül Királyságban az intézmények 60 százaléka rendelkezik ilyen procedúrával. Uniós összevetésben még nagyobb az eltérés a munkahelyi megfélemlítés, zaklatás orvoslása ügyében. A magyar munkáltatók 9%-a rendelkezik ilyen esetekre vonatkozó cselekvési tervvel, a szigetországban az arány már 90%.

A munkahelyi fenyegetés, bántalmazás vagy támadások eseteinek kezelésére itthon csak a cégek ötöde (21%), míg az Egyesült Királyságban szinte valamennyi intézmény (92%) felkészült.

A munkavédelmi gondok kezelését a vállalatok elsősorban a jogi kötelezettségek bonyolultságával, a bürokráciával magyarázzák, de a szakemberek szerint a pszichoszociális kockázatok esetében a legnagyobb akadály, a probléma nyílt kibeszélése. Ez a munkáltató feladata, amit nagyban segíthet az aktív munkavállalói részvétel.

A munkavállalói képviseletek Magyarországon az uniós átlagnál jóval kisebb arányban vannak jelen: míg munkavédelmi bizottság az unió intézményeinek 21, addig itthon a vállalatok mindössze 2,6%-ánál működik.

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 36 ország (köztük 28 uniós tagállam, 6 csatlakozásra váró ország, valamint Norvégia és Svájc) csaknem 50 ezer munkahelye, köztük 1500 magyar cég munkatársainak megkérdezésével mérte fel, hogyan kezelik a gyakorlatban a munkavédelem, ezen belül is a pszichoszociális kockázatokat. Az Ügynökség felmérését a TNS Piac- és Közvélemény-kutató Intézet végezte 2014 nyarán és kora őszén, a legalább öt vagy annál több munkavállalót foglalkoztató állami és magánszervezetek, valamint vállalkozások megkérdezésével.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik