Belföld
Harrach Péter (Array)

Megállíthatatlanul fogyunk, 2060-ra mínusz kétmillió magyar

Tóth Richi
Tóth Richi

Na, ugye. 2015. 07. 10. 11:57

45 év és a magyar népesség száma csaknem kétmillióval csökken, és a legalább 65 évesek aránya megközelíti majd az egyharmadot, derül ki a KSH Népességtudományi Kutatóintézet által kiadott Demográfiai Portré 2015 című kötetből.

Korábban a témában:

A pénteken Budapesten bemutatott kötet szerint a nyolcvanas évek eleje óta Magyarország népessége egyre kisebb, a 2011-es népszámlálás és 2014 között 100 ezer fő a veszteség. A létszámcsökkenés a születések alacsony és a halálozások magas számának együttes következménye.

A korösszetétel alakulását az idősek arányának folyamatos emelkedése mellett a gyermekek arányának csökkenése jellemzi, jelenleg a népesség majdnem egyötöde betöltötte a 65. életévét, minden hetedik ember pedig 15 év alatti. A népesség elöregedése egyre erőteljesebb, 2006 óta már magasabb a legalább 65 évesek száma, mint a 15 év alatti gyermekeké.

A kutatás alapján a külföldi állampolgárságú bevándorlók száma az utóbbi években enyhén csökkent Magyarországon, azonban 2011-től jelentősen megnőtt a külföldön született bevándorló magyar állampolgárok száma. E csoport zömét a szomszédos országokban egyszerűsített honosítás keretében magyar állampolgárságot szerzők jelentik.

A menedékkérők száma 2013-tól Magyarországon – akárcsak az EU egészében – jelentősen megnőtt, de a menekültként elismert vagy más nemzetközi védelmi státust kapottak száma nem érte el az évi 500 főt. A menedékkérők többsége csak tranzitországnak tekinti Magyarországot és inkább Nyugat-Európa felé tart.

Megállíthatatlan kivándorlás

Az elvándorlás és a külföldi munkavállalás 2007 körül kezdett növekedni, majd 2011-től felgyorsult. A hagyományos célországok – Németország és Ausztria – mellett Nagy-Britannia is egyre jelentősebbé vált. 2013-ban ugyanakkor az elvándorlás növekedésének üteme mérséklődött.

Az európai országokban tartózkodó magyar állampolgárok száma évről évre nő, 2014 elején 330 ezer körüli volt, ami három és félszerese a 2001-es adatnak. E csoport 38 százaléka Németországban, 23 százaléka Nagy-Britanniában, 14 százaléka pedig Ausztriában élt. A külföldön élő magyarok között magasabb a férfiak, valamint a fiatalok és a diplomások aránya. Az elvándorlás növekvő trendje és magas aránya a fiatal korcsoportokban Magyarországot is egyre inkább kivándorló országgá teszi.

A külhoni magyar közösségekkel kapcsolatban a kötetben megállapították: jelentősebb méretű, a 100 ezres lélekszámot meghaladó őshonos magyar közösségek élnek Romániában (Erdélyben), Szlovákiában (Felvidéken), Szerbiában (Vajdaságban) és Ukrajnában (Kárpátalján). E négy országban összesen 2,4 millió magyar nemzetiségű él, több mint felük Romániában.

Szlovákiában és Kárpátalján a magyar közösségek jellemzően Magyarország határa mentén, egy szűk sávban élnek, ahol a lakosság abszolút többségét alkotják. A két ország jelenlegi közigazgatási beosztása azonban elfedi ezen etnikai tömbök létét. Romániában és Szerbiában ugyanakkor a magyar közösségek nagy területeken élnek.

A szomszéd kertje

A szomszédos államokban élő magyarok létszáma és aránya az elmúlt két évtizedben csökkent, e folyamat okai azonban eltérőek az egyes országokban. Romániában a migrációs veszteségnek, Szerbiában a természetes fogyásnak, Szlovákiában pedig az asszimilációnak van kiemelkedő szerepe.

A kötet bemutatóján Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója elmondta: háromévenként a népesedési világnapra időzítve adják ki tanulmánykötetüket a népesség állapotáról.

A kutató arról is beszélt, hogy a házasságkötések száma 2010-ig folyamatosan csökkent, az utóbbi években viszont kismértékű növekedés figyelhető meg. Ma több gyermek születik házasságon kívül, mint házasságban – közölte.

Kovács Katalin, az intézet tudományos főmunkatársa előadásában kifejtette: a nyugdíjba vonulási életkor növekedik, és a nyugdíjak színvonalát tekintve a magyar nyugdíjrendszer Európában az egyik legbőkezűbb.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Domenico Lucano, mayor of the small Italian fishing village Riace, receives the 'Dresden Peace Award 2017' at the Semper opera in Dresden, Germany, 12 February 2017. Lucano receive the award for his committment to helping refugees. The 58-year-old man has been welcoming refugees flying from war and poverty since 1998. Photo: Arno Burgi/dpa-Zentralbild/dpa
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.