Kaszinó
A fideszes Bánki Erik – és a később hozzá csatlakozó frakciótársa, Vas Imre – által kezdeményezett, de a bizottsági tárgyalás során több ponton átírt szerencsejátéktörvény-módosítási javaslatot 126 igen szavazattal, 65 nem ellenében fogadta el a parlament.
A jogszabály rögzíti: távszerencsejátékot, azaz online sportfogadást – a lóversenyfogadás kivételével – kizárólag a Szerencsejáték Zrt. szervezhet. A lóversenynél pedig kizárólag a százszázalékos állami tulajdonban lévő Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. végezheti a távszerencsejáték-szervezést.
Az ezektől elkülönülő online kaszinójátékot csak a Magyarországon lévő játékkaszinó üzemeltetési koncessziójának jogosultja szervezheti, amely az online kaszinójáték lebonyolítását a kaszinójáték-szervezésre létrehozott koncessziós társaságon keresztül végezheti.
Bánki Erik eredetileg azt kezdeményezte, hogy az állami adóhatóság legfeljebb két online kaszinó működését engedélyezhesse. Az összegző módosító javaslat elfogadásával azonban ez úgy változott, hogy az adóhivatal a törvényben 11-re korlátozott összes játékkaszinókoncesszió-jogosult társaságának engedélyezhesse az online kaszinójáték szervezését.
Online kaszinóra engedély a hagyományos játékkaszinó-engedély időtartamára adható ki. Ez legfeljebb 10 éves online kaszinójáték-szervezési lehetőséget jelent. Az összegző módosító javaslattal azt is egyértelművé tették – mint azt az indoklásában is írták -, hogy az online kaszinójáték szervezése a hagyományos kaszinójáték-szervező részjogosítványa, így előbbiért a kaszinójáték-szervezésért járó koncessziós díjat meghaladó fizetési kötelezettség nem keletkezik.
Online kaszinójáték kizárólag magyarországi IP-címről kapcsolódó játékosnak tehető hozzáférhetővé. A játékszervezőnek gondoskodnia kell az IP-címek törvényi megfelelőségének folyamatos ellenőrzéséről. Az online kaszinójáték szervezésére szolgáló szervert EGT-államban kell elhelyezni. A szervező a szerverhez a távoli hozzáférés lehetőségét az állami adóhatóságnak folyamatosan köteles biztosítani.
A törvénymódosítás azt is tartalmazza, hogy az állami adóhatóság játékosvédelmi nyilvántartást vezet az önkorlátozó, önkizáró intézkedés alá vett játékosokról, valamint a szerencsejátéktól eltiltottakról. A nyilvántartásba csak a szerencsejáték-szervezők tekinthetnek be.
Ezzel összefüggésben megerősítették, hogy a játékszervező köteles biztosítani a játékosnak önkorlátozó intézkedések igénybevételének lehetőségét, így például a tétként megtehető összeg maximumának meghatározását, a veszteség maximalizálhatóságát és az említett önkizárást.
Rögzítették továbbá, hogy a szerencsejáték-reklámokra és a tiltott szerencsejáték tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a hatóság jelentős, a tiltott reklámmal elért vagyoni előny tízszeresének megfelelő, de legalább egymillió forintos bírságot szab ki. A bírságot a reklámozóval, a reklám közzétevőjével, a reklámszolgáltatóval és a reklámban szereplővel szemben egyetemlegesen kell megállapítani. Ha a reklámozó, a reklámszolgáltató vagy a reklámban szereplő nem állapítható meg, a bírságot a hatóság kizárólag a reklám közzétevőjével szemben szabja ki.
A törvénymódosítás október 1-jén lép hatályba.
Egészségügy
A szakorvosi vizsgával rendelkező háziorvosok, házi gyermekorvosok, alapellátást nyújtó fogorvosok szakorvosként is történő finanszírozását, a háziorvosi praxisvásárlás megkönnyítését, továbbá a kollegiális szakmai vezető kinevezését is rögzíti az egészségügyi alapellátásról szóló törvény, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés 151 igen szavazattal, 38 nem ellenében. Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének előterjesztése kitér a védőnők, a házi gyermekorvosok és a foglalkozás-egészségügyi orvosok feladataira is.
A törvény kimondja, hogy az alapellátás továbbra is önkormányzati feladat marad. Az alapellátás nyújtását érintő jogviszony megváltoztatásáról szóló döntéshozatal során a települési önkormányzat kikéri az alapellátást végző orvos, védőnő véleményét – rögzítették. Előírják az úgynevezett kollegiális szakmai vezető intézményének újbóli bevezetését a háziorvosok, a házi gyermekorvosok és az alapellátást nyújtó fogorvosok esetében járásokhoz igazítottan, valamint megyei és országos szinten.
A törvény kitér a területi ellátási kötelezettség (tek) nélküli háziorvosokra is, akik kiegészítő díjazásra jogosultak, azonban úgy rendelkezik, hogy a tek nélküli szolgáltatókra vonatkozó kedvezményeket és azok feltételeit kormányrendeletben indokolt szabályozni. (Eredetileg a törvényjavaslat konkrét körzetlétszámot jelölt meg a kiegészítő díjazásra, ezt azonban az összegző módosító javaslattal törölték.) Ezen kívül a területi ellátási kötelezettséggel összefüggésbe nem hozható teljesítményük alapján finanszírozásban részesülnek ezen szolgáltatók, illetve jogszabályban meghatározott módon ugyanolyan kedvezményekre és pályázati lehetőségekre jogosultak, mint a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók.
A törvény lehetőséget biztosít a jövőben arra, hogy ha a háziorvos, házi gyermekorvos, az alapellátást nyújtó fogorvos a meglévő szakképesítésén kívül egyéb szakorvosi vizsgával is rendelkezik, akkor az egészségbiztosítóval arra is finanszírozási szerződést köthet, amennyiben azt kezdeményezi.
A praxisjog adásvételének megkönnyítése érdekében a módosítás tartalmazza, hogy a finanszírozás keretében kapott összeg a praxisjog megszerzésére is felhasználható. Szintén a praxisjog könnyebb megszerzése érdekében a kormány felhatalmazást kap arra, hogy a felvett hitelhez kamattámogatási rendszert dolgozzon ki.
Az egészségügyi alapellátásról szóló törvény lehetővé teszi, hogy kedvezményekkel ösztönözze a részvételt az állami szűrővizsgálatokon. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosítása ezzel összhangban előírja, hogy amennyiben a biztosított – igazoltan – részt vesz nem kötelező, az állam által szervezett szűrővizsgálatokon, elsőbbséget élvezzen a várólistához, előjegyzési listához kötött, a szűréssel érintett, abból eredő szolgáltatások igénybevétele esetén.
Módosították az egészségügyről szóló törvényt is azzal, hogy a települési önkormányzatoknak gondoskodniuk kell települési egészségterv kidolgozásáról és annak megvalósításáról. A részletszabályokat miniszteri rendeletben határozzák meg, a megfelelő felkészülés érdekében a rendelkezés 2016. január 1-jén lép hatályba.
