Kifakadt a balatoni munkakörülményekre az a felszolgáló, aki korábban Orbán Viktor lányának az esküvőjén pincérkedett és kitálalt arról, hogyan hurcolták meg a személyzetet Orbán Ráhel telefonjának ellopása miatt. A napokban több cikk is megjelent arról, hogy a balatoni vállalkozók nem találnak szakképzett munkaerőt, erre reagált Csókási László, aki tizenöt éve dolgozik vendéglátásban és négy nyarat maga is végigdolgozott a tó partján.
Azt írja: a felszolgálók a borravalót sem kapják meg mindenütt, de ha megkapják, az sem túl számottevő: „a németek a tízezer forintos számlára úgy adják oda az 50 forintot, mintha aranytallér lenne”. Ez nem feltétlenül bunkóság, sokan azt gondolják, hogy a magyarul feltüntetett 27% ÁFA a szervizdíj.
A Balatonon dolgozóknak nincs pihenőnapjuk, egy hónapban 30-ból 30 napot kell dolgozniuk, a napi munkaidő pedig 11-14 óra. Mindennek fejében 4-6 órás műszakra, szakmunkás minimálbéren jelentik be őket. A felszolgálók alapbére 100-120 ezer forint, amiből levonják a szállást, marad 70-90 ezer. A kiemelkedő hónapok július és augusztus, ezekben a hónapokban borravalóval együtt 220-260 ezer forintot lehet megkeresni jó esetben. Órabérre lebontva ez 700-800 forintot jelent, ha a gyengébb hónapokat is hozzáveszik, akkor 600-650 forintra jön ki az órabér, pihenés nélkül.
A konyhalányok és kézilányok még kevesebbet kapnak havi 400-420 órányi munkáért, a havi bérük 110 ezer forint, ami 250-270 forintos órabért jelent. „Úgy néz ki, lassan megjön a magyarnak az esze, hogy rabszolgamunkát nem fog végezni, inkább megy Ausztriába” – írja Csókási. Olyan szakács is volt, aki májusban 80 ezer forintot kapott, amiből még 30 ezer forintot levontak szállásra.
Az alacsony bérezés a színvonal rovására megy, „a szakácsok zöme főzni sem tud”, a nyolcvanezer forintos bérezésű kezdő szakács például minden második pizzát odaégetett. „A tulajok önmagukkal többszörösen is kibasznak” – véli a felszolgáló, mivel az elrontott alapanyag megy a kukába, a vendég pedig a hosszú várakozás miatt nem tér vissza.
Csókási szerint lényegében az is mindegy, hogy a pénztárgépek be vannak-e kötve a NAV-hoz vagy nincsenek, mert a tulajdonosok azt kérik tőlük, hogy lehetőleg minimális dolgot üssenek be, adótanácsadó cégek pedig felkészítik őket, hogy mit kell hazudni, ha ellenőrök érkeznek.
