Határzár- és bevándorlóügyben ültek le a külpolitika hazai okos emberei, hogy – ha a végső szót nem is mondják ki – jussanak valamire a nagy déli kerítés és a migránsok ellen uszító kampány kérdésében, és a hazudozó politikusokkal szemben végre elmondják, mekkora a baj. Hatalmas meglepetés: a három szakértő nem jutott dűlőre, de a Külügyi és Külgazdasági Intézet fóruma így a téma eddigi legtanulságosabb két órája volt.
A megengedőbb, békés együttélést és nyitott társadalmat hangsúlyozó szemléletet Nagy Boldizsár docens és Tálas Péter terrorizmuskutató (!) szakértő képviselte, a rendpárti, Nevezzük Végre A Nevükön A Dolgokat-vonalat pedig Nógrádi György biztonságpolitikai szakember. Utóbbi egyébként épp feketelistán van egy kereskedelmi tévénél, mint elmesélte, azért mert „szidott egy országot”, márpedig ezt tilos a stúdióban. „Én ingyen nyilatkozom, szerintem én tettem nekik szívességet, szerintük ők nekem. Ennyiben maradtunk.” Az elhangzottakhoz persze ennek csak érintőleges köze van.
Nagyon sok mindent mondtak, hatalmas témákba bele-bele kapva, úgyhogy a jegyzeteimet négy fő, az átlagmagyar bevándorlókhoz kapcsolódó érzelmeihez igazított kérdés mentén csoportosítottam, kommentelőkompatibilisen megfogalmazva. Lássuk!
Tényleg jönnek a négerek magyar lányokat molesztálni és elvenni a munkánkat? Meg robbantgatni az arabok?
Tálas Péter: Ez hisztériakeltés. Komolytalan megnyilvánulások a politikusoktól, komolytalan számokkal. Több százezer ember befogadásáról beszélnek, de ez egyszerűen baromság, ennyi ember összesen nem jön át a határainkon egy év alatt! Hallom, hogy a cseh miniszterelnök is „szenved” a bevándorlóktól, miközben évente százas nagyságrendben érkeznek. Értem én, a politikus nyilván állatira szeretné, ha népszerű lenne, de hosszú távon nem éri meg, hogy a bevándorlás kérdését haszonszerzésre használják. Tisztán, érthetően kellene beszélni.
Még ha arról lenne szó, hogy az európai ember – már bocsánat – tiszta vérű, szőke, kék szemű árja. Dehogyis az. Magyarország rendkívül befogadó volt a történelem során, ebből fakadtak sikereink is. Egy bezárkózó, provinciális nemzet nem igazi európai nemzet. Nekünk már rég a bevándorlók integrációjával kellene foglakozni. Ráadásul, ha egy ország képes is integrálni őket, akkor sem ők tematizálják a kérdést. Ezért hallhatunk olyanokat, hogy „a bevándorlás elősegíti a terrorizmust”. Másfél évtizede foglalkozom terrorizmussal és egyet mondhatok: soha nem a bevándorló a terrorista. Neki ugyanis nincs helyismerete, nyelvismerete, ráadásul menekül valami elől. Második-harmadik generációs bevándorló már lehet terrorista, ám ekkor a kérdés az, mit csinálnak azok az intézmények, akiknek nagyon egyszerű dolgot kellene nekik elmagyarázni 12-13 éves korukig.
Fotó: Europress/Getty Images
Ne robbantsd fel a metrót! Ne robbantsd fel a polgártársadat!
Ennyi.
Nagy Boldizsár: Tisztázzuk a fogalmakat. Tavaly előtt 1300, tavaly 1900 embert utasítottunk ki. Ők az illegális migránsok. Illetve nem mind, hiszen sokukat bűncselekmény miatt toloncoltak ki. Igaz, hogy a menekültstátuszt kérelmezők száma a húszszorosára ugrott, de ők nem illegális bevándorlók. Külföldön már egyébként sem illegális, hanem okmányok nélküli bevándorlókról beszélünk. Sokan köztük professzorok, akik elfelejtik megújítani a papírjaikat. Mire gondolhatott tehát a plakát fogalmazója? A legfontosabb: az utóbbi időben évente 400-500 embernek kínáltunk új életet, azzal, hogy integráljuk őket és kezdetben kapnak valamennyi pénzt. Ennyi. Ők azok, akik „Magyarországra jöttek”.
A plakát tiszta gyűlöletbeszéd, plusz hivatali visszaélés. Mégpedig a jogszabály szerint, nem szerintem, meg lehet nézni a büntető törvénykönyvet. Az illegális bevándorlás egyébként nem bűncselekmény: „aki engedély nélkül, vagy meg nem engedett módon jön át vagy próbál átjönni, szabálysértést követ el”, azaz ügyében a rendőrség, és nem a bíróság jár el.
Egyszerűen azért, mert az ilyesmi nem annyira veszélyes a társadalomra.
Magyarországon jelenleg ötezer ember él, aki státuszt kapott. Ennyi a menekültügyi terhünk, minden egyéb humbug. Jó részük egyébként már saját erejéből, önállóan él. Arról pedig, hogy jönnek a képzetlen, élősködő afrikaiak: a reguláris vándorlók – tehát akik nem politikai menekültek – kompetitívek, dolgozni akarnak. Sokan azért jönnek, mert képzettségükön alul foglalkoztatják otthon – ilyen a mérnök, aki taxit vezet. Nincs tehát több milliós képzetlen tömeg. Az Unió 500 millió lakójából húszmillió nem európai. Ennek a húszmilliónak a negyede afrikai. Németországban a lakosság öt és fél százaléka nem az Unióból érkezett és ugyanúgy egy töredékük afrikai. Egyszerűen nem áll meg tehát az az érvelés, hogy elárasztanak minket az afrikaiak.
Természetesen az egész az USA, Brüsszel és Gyurcsány hibája, ugye?
Tálas Péter: Nem csodálkozom, hogy Európát váratlanul érinti a menekültáradat. Felkészülhetett volna. Hasonló volt a helyzet az összes válság idején az utóbbi évtizedekben. Az arab tavasz és Ukrajna is váratlanul ért mindenkit, pedig igazán felkészülhettünk volna. Európának egyébként sokkal aktívabban részt kellene vennie a környező térségek konfliktusainak megoldásában. Amíg Szíriában, Irakban polgárháború van, addig menekülnek az emberek. Az onnan menekülők egy huszada éri el Európát. Ha Európa ettől szenved, hogy szenvedhet Törökország, vagy Jordánia?! Addig nem lesz megoldás, amíg a helyzetet a helyszínen meg nem oldjuk.
Óriási ellentmondás van Európa magatartása és szükséglete között. Nem kér a bevándorlókból, miközben a legtöbb országa elöregszik, fogy a népesség, a megszokott szociális rendszert pedig csak a bevándorlókkal tudná életben tartani – illetve még így sem sikerülne.
Nógrádi György: A közel-keleti háborúkat az Egyesült Államok kezdte el és Európa fizet érte – ezt tisztázzuk! Európa pedig tényleg nem tud reagálni hosszú évek óta. Nincs egységes álláspont arról, hogyan kéne védekezni, rendet csinálni. Egyébként meg hadd döntsem már el én mint Európa, hogy kell-e nekem migráns!
Nem értek egyet az előttem szólókkal. Az a kínai közmondás jut eszembe, hogy a szép szó nem igaz, az igaz szó pedig nem szép. Hát én inkább kimondom a nem szép szavakat. A kérdés ugye az, hogy tudom-e őket integrálni. Jelenleg az a helyzet, hogy nem, de ezt bűncselekmény kimondani. Svédországban a bűnözés kilencven százalékkal magasabb a nem-svédek körében, Franciaországban a bevándorlók hetven százaléka a nyomorszint alatt él. Nem véletlen, hogy Európában mindenütt megerősödtek a migránsok elleni politikai mozgalmak. Közös program viszont nincs. A kontinens nem tud mit kezdeni a sok millió képzetlen emberrel és nem, velük nem tudják pótolni a népességcsökkenést. A multikultiról meg annyit, hogy a vegyes házasságok többsége felbomlik.
Fotó: MTI/AP/Lefterisz Pitarakisz
Tényleg nem jönnek majd a négerek, ha megépül a kerítés?
Tálas Péter: Magyarország először szembesül ilyen mennyiségű bevándorlóval, de ezt kerítéssel megoldani nem lehet. Amiket láttam, egy kerítés sem működött. Időlegesen visszafogták az áradatot, persze, de aki több ezer kilométert jött, azt egy kerítés nem állítja meg. Kikerüli, átvágja. Betonfal kéne, illetve az osztrák határt is bekeríteni – ennek azonban rettenetes üzenete lenne.
Nagy Boldizsár: Így van, a kerítés nem tartóztatja fel a válságtérségből érkezőket. Ezen kívül nagyon drága – a huszonkét milliárd sokszorosa a menekültügy teljes költségvetésének. Ráadásul maga Pintér miniszter nyilatkozta, hogy a határátlépők 97-98 százalékát már most is elfogjuk. Tényleg a plusz két-három százalékba akarjuk fektetni ezt a rengeteg pénzt? Arról nem is beszélve, hogy a kerítés miatt még többen is érkezhetnek:
a hírre, hogy valamit lezárnak, mindenki át akar rohanni, mint amikor akció van az Auchanban.
Minden kerítés legyőzhető. Teljesen mindegy, milyen magas, úgyis nyolcvan centinél vágják át. Az egész ráadásul csak akkor működne, ha végig felszereljük hőkamerákkal és gondoskodunk az egységekről, amik öt perc alatt a helyszínen vannak. Ezek nélkül semmit nem ér az egész. Egyébként a kerítés mindkét oldalán Magyarország lesz – mégsem áshatjuk fel Szerbiát. Ha tehát egy határőr bevándorlóval találkozik, ő már Magyarországon lesz. Vissza nem fordíthatja, ugyanúgy el kell indítania a formális eljárást, ezt nem ússzuk meg a kerítéssel. A környezetvédelemről nem is szólva: az őz nem tud négy métert ugrani. Komplett fajok habitátját vágja majd ketté, és nem tudunk arról, hogy felmérték-e, milyen hatással lesz az árvízi és az erdőtűz elleni védekezésre.
Politikai hatása pusztító lesz. Elidegenítjük a tagországokat, Szerbiát – amelynek ráadásul elvileg támogatjuk az uniós csatlakozását – magunkra haragítjuk még a pápát is. A fal halált okoz, fokozza az illegális tevékenységet – felpörög tőle az okirat-kereskedelem –, aki pedig át akar jutni, az átjut, ha nem is elsőre. Több mint kilencven százalék még a mexikói határon is átvergődik.
Nógrádi György: Én már évekkel ezelőtt mondtam, hogy Európának kell egy déli fal, ezt pedig most is fenntartom. A magyar társadalom 77 százaléka szeretné azt a kerítést, ami egyébként fejenként kétezer forintunkba kerülne. Jó, hogy ez most sok, vagy kevés, arról megint lehetne vitatkozni.
Mikor kussolnak végre el a liberálisok, és jön el a Tisztességes Magyar Emberek ideje?
A vita végén a közönségen volt a sor. A kérdésekre – illetve az azokba csomagolt, hosszadalmasan előadott állításokra – borítékolható választ adtak a szakértők, így egyszerűen leírom, mi mondanivalója volt a nézőknek. Két idősebb, jól szituált úr állt fel egymás után. Az első szerint „a kerítéselleneseknek először talán le kéne bontaniuk a kerítést a saját házuk körül és kiszerelni az összes zárat az ajtókból, aztán majd pár hónap múlva visszatérhetünk az ő gyűlöletbeszédük lényegére – mert ez az”. Hozzátette, be kellene már látni, hogy a bármely nemzet külpolitikájának lényeges eleme az önösség, nincs ezzel semmi baj. A második úr szerint botrány, hogy Tálosi Péter és Nagy Boldizsár „nem tudom, mit mondott, milyen számokat használt”, de hamis, Magyarország érdekeit semmibe vevő, „tipikus balliberális propagandával jött”, ami „mindenkinek igazat ad, csak Magyarországnak nem”. „Ez, hogy integráció, meg beintegrálás… azért a többség nem integrálódik, na” – tette hozzá, majd eldurrantotta a Végső Érvet, amellyel végül pontot tett az egész kerítésbotrány végére:
„Egyébként is, honnan tudják, hogy olyan rossz az a fal, amikor még meg sem épült?!”
Megadom magam.
