Belföld
Ader-Janos(960x640).jpg (Array)

Áder nagy bajokról, kibillent egyensúlyról, menekültekről beszélt

Farkas György
Farkas György

újságíró. 2015. 05. 09. 10:48

A klímaváltozás miatt élelem- és vízhiány lesz, a tengerszint emelkedése miatt sok millió ember lakóhelye kerül veszélybe. Ezek migrációs hullámot indítanak el - mondta az államfő a Világgazdaságnak.

A születésnapját ünneplő köztársasági elnök már régóta támogatja a zöld ügyeket. Az, hogy ez most nagyobb nyilvánosságot kap, szerinte inkább jelenlegi pozíciójának köszönhető, de már az Európai Parlament képviselőjeként is sokat foglalkozott a klímaváltozás kérdésével, azzal például, hogy az EU-nak mi legyen a széndioxid kibocsátási vállalása. Ez nemcsak környezetvédelmi, hanem iparfejlesztési, technológiaváltási, foglalkoztatási kérdéseket is felvet.

„Szigorúbb környezetvédelmi szabályok esetén egyes cégek olyan országokba települnek át, például Kínába, ahol az előírások megengedőbbek. Munkahelyek szűnhetnek tehát meg, ami komoly szociális feszültséget eredményezhet.”

Globálisan kell lépni, átfogó nemzetközi megállapodás szükséges. A gazdag országokkal ellentétben a fejlődőeknél a klímaváltozás árvízvédelmi, élelmiszertermelési, ellátási, szociális, egészségügyi gondokat fog eredményezni.

„Az észak-afrikai felfordulásnak és a szíriai polgárháborúnak is egy 3 éves aszály volt az előzménye. Észak-Afrikában a kenyér ára 4-6-szorosára emelkedett, Szíriában gazdasági, szociális, egészségügyi ellátási feszültséget eredményezett a mezőgazdaság összeomlása, az emberek városokba özönlése.”

A fejlett országok még időben lettek túl ipari forradalmaikon, a fejlődők ezt már hiába szeretnék, újabb környezetterhelést a Föld már nem bír el. Korábban a természet még tudta korrigálni az emberi tevékenység hatását. Ma más a helyzet, nagyobb a népesség, több energiát használunk, nagyobb a szennyezés, nagyobb léptékű az urbanizáció.

„Ennek következtében a Föld kibillent ökológiai egyensúlyából, több erőforrást használunk fel, mint amennyit a Föld természetes módon újratermelni képes”.

Áder János biztatónak tartja, hogy a két legnagyobb szennyező, a kibocsátás feléért felelős Kína és Egyesült Államok a múlt év végén tárgyalt egymással, bár megállapodásuk nem volt elég ambiciózus.

Az államfő szerint a magyar lakosság környezettudatos, ha világos és egyértelmű a cél. Ebben felelőssége van a politikusoknak és a sajtónak is.

„Amikor elindult a szelektív hulladékgyűjtés, hamar kiderült, hogy kevés a konténerek száma, olyan hamar megtöltötte a lakosság. Óriási jelentkezés volt a hűtőgépcsere programra is, amely révén környezetkímélőbb, energiatakarékosabb gépekre tehettek szert a fogyasztók.”

Áder János érdemben nem válaszolt a kérdésre, hogy mennyire voltak környezettudatosak a kormányok a rendszerváltás óta, szerinte „azt a paradicsomi állapotot, hogy mindenki elégedett lesz az adott hivatalban lévő kormány környezetvédelmi tevékenységével, nem tudjuk mostanában elérni, de ne is tűzzük ki ezt most célként.”

Az ENSZ tanácsadó testülete szerint a klímaváltozás miatt élelmiszer- és ivóvízhiány lesz, a tengerszint emelkedése miatt sok millió embernek a lakóhelye kerül veszélybe. Ezek a problémák pedig migrációs hullámot indítanak el – emlékeztetett.

“Magyarország számára az a kérdés, hogy tud-e minden évben 40 ezer gazdasági menekültről gondoskodni. Van-e ehhez megfelelő forrásunk, kapunk-e ehhez megfelelő külföldi támogatást? Tudunk-e számukra építeni megfelelő mennyiségű iskolát, óvodát, kórházat, munkahelyet, egészségügyi és szociális intézményt?”

Paksról, a 3000 milliárd forintos hitelszerződésről Áder János azt mondta, hat-nyolc éve politikai konszenzus volt a  bővítésről, ő ehhez tartja magát, ilyen kedvező hitelt pedig senki más nem ajánlott.Az államfő beszélt még a Tisza menti tározók szükségességől, a palagáz kitermelésének veszélyeiről.

„Bár nagy szükségünk lenne saját nagy mennyiségű gázra, de nekünk az édesvíz a legnagyobb kincsünk, ez biztosítja majd, hogy a Kárpát-medencében megfelelő körülmények között élhessünk”.

Szerinte lehet, hogy a mezőgazdaságban át kell állni a szárazságtűrő növények termesztésére, öntözőcsatornákat kell építeni, „de a vízkészletünk segítségével az ellátásunkhoz szükséges mennyiségű élelmiszert meg tudjuk majd termelni, ha felelősen gazdálkodunk.” Áder János a kereskedelmi halászat szigorításával egyetért, mert a korábbi szabályozással sokan visszaéltek, „az egyetlen szempont a rövid távú profit volt, ami nagyon súlyos károkhoz vezetett.”

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Marjai János / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.