Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban is 5,3 százalékos reklámadót javasolt, de arról nem beszélt, hogy lennének olyan cégek, akiknek nem kell fizetni. Lázár akkor 7-8 milliárdos bevétellel számolt.
A kormany.hu-ra kikerült tervezet viszont már arról szól, hogy 100 milliós bevétel alatt nem kell reklámadót fizetni. A reklámadóról, illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényeket módosító javaslat alapján a reklám-közzététel adóköteles megrendelése után alkalmazandó 20 százalékos adó 5 százalékra mérséklődik.
Az adómértékek változása a törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. Egy átmeneti szabály lehetővé teszi, hogy a reklám-közzétételi adókötelezettségre vonatkozó adómértéket a 2014. évi és a 2015-ben kezdődő adóév adókötelezettségének megállapításakor is alkalmazni lehessen.
A törvényjavaslat indoklása felidézi, hogy a reklámadóról szóló törvény egyes szabályait az Európai Bizottság két szervezeti egysége is vizsgálja, a kormány – mérlegelve egy esetleges jogvita elhúzódásának következményét, a jogvita lezárása érdekében – indokoltnak látja a törvény kifogásolt rendelkezéseinek módosítását.
A kormány a törvényjavaslat kidolgozása során kiemelt figyelemmel volt arra, hogy a módosítás ne veszélyeztesse a reklámadó eredeti céljainak megvalósulását. Fontos szempont volt is, hogy az adózással összefüggő adóadminisztrációs költségek – melyek a kisebb, alacsonyabb reklámadóalapot elérő vállalkozások esetén különösen aránytalanok lehetnek – a lehető legalacsonyabbak legyenek, írja az MTI.
A javaslat célja, hogy a reklámadóról szóló törvény a módosítást követően – uniós jogi aggályok nélkül, az adózási költségek minimalizálásával – továbbra is ugyanakkora nagyságú államháztartási forrást biztosítson a reklám-közzétételi tevékenység adóztatásával, mint a tavaly elfogadott törvény – tartalmazza az indoklás.
A hatályos törvény szerint – az adóelkerülés megakadályozása érdekében – a kapcsolt vállalkozásnak minősülő reklám-közzétevő adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az adót a növelt adóalap után kell kiszámítani. Az adómérték és a progresszió mértékének jelentős mérséklése után azonban alacsony lesz a kockázata annak, hogy az adóalanyok szervezeti-szerkezeti változással porlasztják szét a reklám-közzétételből származó adóalapot. A javaslat szerint ezért ezt az adóoptimalizálást kizáró szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha a reklám-közzétevők közti kapcsolt vállalkozási viszony 2014. augusztus 15-ét követő szétválás (kiválás, különválás) miatt jött létre.
Jelenleg – átmeneti szabályként – a 2014-ben kezdődő adóév adóalapját csökkenteni lehet az előző évek elhatárolt veszteségének 50 százalékával, ha a 2013. évi adózás előtti eredmény nulla vagy negatív volt. A módosítás alapján az a vállalkozás is élhet az adóalap-csökkentéssel, amelynek a 2013. üzleti évi adózás előtti eredménye pozitív volt.
A javaslat lehetővé teszi továbbá, hogy a reklám-közzétevő a 2014-ben és a 2015-ben kezdődő adóévben egyaránt alkalmazhassa az új adómérték-rendelkezést. A módosítás rendelkezik arról is, hogy az új adómértékeket a javaslat hatálybalépésének napjától számítva az adóalap – napi időarányosítással megállapított – időarányos részére kell alkalmazni. Lehetőséget ad arra is, hogy a kapcsolt vállalkozások adóalap-összeszámítására vonatkozó, a hatályosnál enyhébb szabályt a 2014-ben és a 2015-ben kezdődő adóévekben is alkalmazni lehessen.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 2015. január 1-jétől akként módosult, hogy a reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költségek minden egyéb feltételtől függetlenül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő (így adózás előtti eredményt csökkentő) költségeknek minősülnek, ha azok adóévi összege a 30 millió forintot nem haladja meg. A javaslat szerint a társasági adó alanyai ezt a rendelkezést a 2014-ben kezdődött adóévükhöz kapcsolódó társasági adókötelezettség megállapításakor is figyelembe vehetik – tartalmazza a módosító javaslat.
