Az ELTE dékánja szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) részvétele döntő mértékben határozza meg a felsőoktatási politikáját. Önmagában az, hogy a kamara ott ül a Felsőoktatási Kerekasztalon, és megnyilatkozik felsőoktatás-politikai szakkérdésekben, oktatási ügyekben is, már meghatározó.
Nehéz a felsőoktatás piacát meghatározni
„Az MKIK ötleteiből szinte mindig valóság lesz. Parragh úr vétója elég volt ahhoz, hogy az egyetemi vezetők, szakemberek által egyébként támogatott felsőoktatási stratégia, amit még Klinghammer István államtitkár dolgozott ki, megbukjon” – mondta a VS.hu-nak a dékán.
Úgy véli, nem helyes, hogy a felsőoktatás a gazdaság kiszolgálója legyen, mert a felsőoktatásban egyébként is nehéz meghatározni, mi az, hogy piac. Nem csak az iparkamara piacáról van szó ugyanis, a felsőoktatás a társadalom minden létező igényét igyekszik kielégíteni.
„Lehet azt mondani, hogy csak a megtermelt materiális javakat lehet egy társadalomban újraosztani – ilyet utoljára a dialektikus materializmus környékén hallottam. Csak ennek nincs köze ahhoz, hogy a felsőoktatás a társadalmat a megfelelő műveltségi szinten tartsa, mentse a nemzeti értékeket, ápolja a kulturális hagyományokat. A társadalom megszervezésének a módja is a felsőoktatás által kibocsátott szakemberektől függ. Aligha vitathatja bárki, hogy ez fontos kérdés. Mindehhez pedig kellenek a társadalomtudományok. Még ha oly kevés materializálható javat írhatnak is közvetlenül jóvá” – jelentette ki a dékán.
Nem szűnnek meg karok
Mindemellett határozottan állította, hogy nem fog megszűnni az ELTE társadalomtudományi kara (TáTK), és máshol sem fenyeget a karok megszűnése, legfeljebb egy-egy szakot nem indíthatnak majd.
Kiderült az is, hogy félreértés lehet, hogy három órájuk lett volna a nemzetközi tanulmányok szak új képzési rendszerének kidolgozására. Erre ugyanis három napot kaptak.
A dékán az interjúban emellett a tárgyalások menetéről és a gólyatáborok jövőjéről is beszélt.
