Magyarország alaptörvényének megalkotása történelmi feladat, szükségszerűség volt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Parlamentben, a Párbeszéd és identitás című, az alaptörvény elfogadásának 4. évfordulója kapcsán tartott konferencián. Orbán szerint a régi alkotmány értéksemleges szövegéhez képest az alaptörvény “alkotmányos identitásunkat is megjeleníti” – derül ki az MTI tudósításából.
A magyar alkotmányos identitás elemei közé sorolta a nyelv és a kultúra védelmét, a közösségelvűséget, a munkaalapú társadalom deklarálását és a történelmi dimenziót, azaz hogy az alaptörvény beemeli a magyar történelem sajátos jogi iratait is. Utóbbiról azt mondta, amíg a magyar állam fennáll, mindig is létezni fog a történeti alkotmány, ezért is nevezik a négy éve elfogadott dokumentumot alaptörvénynek, amely “beépülhet a történeti alkotmány szövetébe és vívmányai közé”.
Mivel az alaptörvény a magyar nemzet történetének, politikai-kulturális életének folytonosságát szimbolizálja, ezért nem törekedhettek olyan szövegre, amely bármely európai demokratikus ország alkotmánya is lehetne. Nem akarhattak olyan szövegt sem, amely alapján bárki azt gondolhatná, hogy a magyarok előző nap léptek be Európa ajtaján – mondta Orbán. “Az alkotmányt úgy tekintettük mint a nemzet személyi igazolványát”, így nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt, amink van, földünket, nyelvünket, természeti és szellemi értékeinket – tette hozzá.
Az alaptörvény passzusai közül kiemelte a kereszténység nemzetmegtartó erejének deklarálását, valamint annak kimondását, hogy az 1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezést csak 1990. május 2-án tudták helyreállítani. Megemlítette még a nemzetiszocializmus és a kommunizmus bűneinek elévülhetetlenségét, a határokon kívül élő magyarokért viselt felelősséget és az ország eladósítása elleni szabályt.
Orbán elmondta, az Európai Unió tagállamai közül a többi volt kommunista ország még az EU-ba belépés előtt megalkotta új alkotmányát, Magyarország azonban erre nem volt képes, így már uniós tagként kellett megalkotnia azt. A hatályos európai jogrend nemcsak mért, hanem a magyar alaptörvény alapján meg is mérettetett, így “láthattuk az európai intézmények teljesítményét, kettős mércét, nyomásgyakorlást, ideológiai túlzásokat”. A kormányfő az előző alkotmányt így jellemezte: “a piacgazdaságra kalibrált, módosított régi alkotmány, a Trabantba szerelt Mercedes-motor csak döcögve működött, és folyton lefulladt”.
2010-ben a magyar választók megértették, hogy “le kell zárnunk a hosszúra nyúlt átmeneti és zavaros időszakot”. Az “agyonmódosított” alkotmány további módosításának lehetőséget a kormánypártok elvetették, mert “nem lehetett rá annyi foltot tenni, hogy ne üssön át a szöveg eredeti vörös színe”. Orbán szerint Magyarország alaptörvénye egységes értékrendszer és átgondolt koncepció alapján született meg, “építéséhez olyan elemeket is felhasználtak, amelyeket a korábbi építők elvetettek”, így például a történeti alkotmány vívmányait, de beemeltek olyan rendelkezéseket is, amik az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatából származnak. Szavai szerint “van mit megvédenünk, lesz mit megvédenünk az előttünk álló európai vitákban”. Hasonlóan beszélt a szerepét betöltő alaptörvényről korábban Kövér László házelnök is.
