Tavaly januárban csak minden harmadik, idén már a magyar felnőttek több mint fele volt pesszimista az ország jövőjét illetően. Az optimizmus és a semlegesség érzése csak a Fidesz–KDNP szimpatizánsaira jellemző, minden más szavazói csoport zömmel pesszimista – derül ki a TÁRKI 2015. januári adatfelvételéből. A többség még nem érzi, hogy „Magyarország erősödik!”, miként azt tábla is hirdette Orbán Viktor előtt, a kormányfői évértékelőnél, pedig a Tárki az optimisták közé sorolta nemcsak azokat, akik a jelenlegi állapotot jónak tekintik, hanem azokat is, akik ma se jónak, se rossznak nem látják a helyzetet, de javulást várnak.
Azokat, akik jelenleg „közepesnek”, jövőre változatlannak ítélik az ország helyzetét, a „semleges” kategóriába tették, az ennél negatívabb véleményeket megfogalmazókat már a pesszimisták közé sorolták. 2014. januárhoz képest még így is drasztikusan csökkent azok aránya, akik optimistán vélekednek a gazdasági helyzetről. Megnőtt a pesszimisták aránya. A Tárki két olyan társadalmi csoportot talált, amelyben erősen eltérő volt 2015 januárjában a pesszimisták aránya. A diplomások és az érettségizettek közel fele, az alacsonyabb iskolai végzettségűek több mint kétharmada vélekedett negatívan az ország gazdasági helyzetéről.
Az optimisták legmagasabb arányban a Nyugat-Dunántúlon, legalacsonyabb arányban pedig a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon élnek A pártszimpátia alapján az látszik, hogy a Fidesz–KDNP szimpatizánsai a legoptimistábbak, körükben a semleges véleményen lévők aránya is magas. Minden más választói csoport, különösen az MSZP és a Jobbik szavazótábora, inkább pesszimista, mint optimista.
Korábban a Közép-Európai Közvélemény-kutató Társulás (Central European Opinion Research Group, CEORG) megismételte rendszeres adatfelvételét, melyet négy kelet-közép-európai országban (Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország) végzett ugyanerről. Akkor kiderült, hogy a csehek sokkal optimistábbak lettek, a szlovákoknál kissé nőtt a gazdasági helyzettel közepesen elégedettek aránya, de „Lengyelország és Magyarország esetében negatív irányba változott a közvélemény”.
