A Szekszárdi Törvényszék kimondta: az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-nek a paksi atomerőmű bővítését előkészítő környezetvédelmi hatástanulmányok egyes dokumentumait kell kiadnia.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke közleményében a többi közt azt kifogásolta, hogy a bíróság döntése értelmében a konkrét beruházással kapcsolatos összes tanulmány és szerződés döntés-előkészítő anyagnak vagy üzleti titoknak minősül, így nem hozhatóak nyilvánosságra.
“A párt szerint ez azt jelenti, hogy az adófizetők továbbra sem juthatnak hozzá érdemi információkhoz a gigaberuházással kapcsolatban” – fogalmazott, kifogásolva, hogy a bíró az indoklásában már hivatkozott a nemrég elfogadott, de még hatályba nem lépett titkosítási törvényre.
Az LMP ezt elfogadhatatlannak tartja, ezért a Kúriához fordul, és titokfelügyeleti eljárást kezdeményez a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál.
Harminc évig titok
A bíróság az MVM-et olyan, a megállapodást megelőzően készült környezeti hatástanulmányok nyilvánosságra hozására kötelezte, amelyek újdonságot várhatóan nem fognak tartalmazni, mert azok nem a mostani beruházáshoz, hanem a végül elmaradt nemzetközi tenderhez készültek írta Szél Bernadett.
Az Országgyűlés március 3-án fogadta el a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.
