Egyetlen atomerőmű üzemanyag-szerződése sem nyilvános; bárki megpróbálhat ilyet keresni más atomerőművekről, nem fog találni – mondta a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős kormánybiztos szerdán az MTI-nek.
Aszódi Attila kifejtette: az új paksi reaktorblokkok üzemanyag-ellátásáról még tartanak az egyeztetések az Euratom Ellátási Ügynökséggel, de már közel a megállapodás. Ezt követően nyilvánosságra fogják hozni azt, amit lehet – tette hozzá.
A kormánybiztos cáfolta az Origo hírportálon kedden megjelent cikk állítását, miszerint a fűtőelem beszállításokkal kapcsolatos szerződések nyilvánosak lesznek. (Közben a portál is helyesbített.) Aszódi Attila hozzátette, egyetlen atomerőmű üzemanyag-szerződése sem nyilvános, tekintettel az azokban lévő kulcsfontosságú üzleti, műszaki és ellátásbiztonsági vonatkozású adatokra. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a paksi erőmű kapacitásának fenntartását célzó beruházással kapcsolatos adatok kezelése minden EU-s irányelvnek és konkrét szabályozásnak megfelel.
Közel a megállapodás
A kormánybiztos egy keddi kalocsai sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a leendő paksi reaktorok üzemanyag-ellátásáról már az előkészítés szakaszában egyeztetés zajlott az Euratom Ellátási Ügynökséggel, ezek az egyeztetések még tartanak, de közel a megállapodás. A három megvalósítási szerződés közül az egyikre, az üzemanyag-ellátásra vonatkozóra kell rákerülnie a magyar és az orosz fél mellett egy harmadik aláírásnak is: az Euratom Ellátási Ügynökség jóváhagyásának – tette hozzá.
Arról is beszélt, hogy az üzemanyag-beszerzéseknél az a gyakorlat, hogy az új atomerőművek esetében az első időszakban lehetőség szerint az eredeti gyártótól származó fűtőanyagot használnak garanciális indokok és azon egyszerű okból, hogy ő ismeri legjobban a reaktor paramétereit.
Részletesen szólt az üzemanyag gyártásáról. Kifejtette: a bányászat során nyert ércből kivonják az uránt, ezt átkonvertálják urán-oxiddá, majd gáz halmazállapotú anyaggá alakítják, hogy el lehessen végezni a dúsítást annak érdekében, hogy elérjék az energetikai reaktorok számára szükséges hasadóképes urán izotóp arányt. Ezek után visszaalakítják por formájú urán-dioxiddá, ezt tablettává préselik, ezeket pedig fémcsövekbe zárják. A csövekből állítják össze az üzemanyag-kazettákat, amelyek 300-500 kilogramm súlyú, bonyolult szerkezetek.
Csak a Roszatom jó
Míg az uránpasztillák több gyárban előállíthatóak, addig az üzemanyag-kazetták alkalmazkodnak a reaktor speciális fizikai, mérnöki körülményeihez, azaz a különböző reaktorokban más-más alakú és méretű kazettákat alkalmaznak – mondta el Aszódi Attila.
A gyakorlat az, hogy a reaktor gyártója fejleszti ki az üzemanyag kazettát is – jelezte a kormánybiztos. Jelenleg egyedül a Roszatom üzemanyaggyára, a TVEL készít olyan üzemanyag kazettákat, amelyek az új paksi reaktorokban alkalmazhatóak – tette hozzá Aszódi Attila.
Ki kell adni a környezetvédelmi hatástanulmányokat
Mindeközben jogerős döntésében a Szekszárdi Törvényszék kimondta, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-nek ki kell adnia a paksi atomerőmű bővítését előkészítő környezetvédelmi hatástanulmányok egyes dokumentumait A telephelyengedély-kérelmeket megalapozó vizsgálati dokumentumokat ugyanakkor nem kell kiadnia a cégnek.
A bíróság másodfokon hozott határozatával részben megváltoztatta a Szekszárdi Járásbíróság elsőfokú döntését, amely elutasította Szél Bernadett LMP-s országgyűlési képviselő közérdekű adatok kiadása iránt indított keresetét.
Az ellenzéki politikus az atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó környezetvédelmi és gazdasági hatástanulmányok, illetve az új blokkok építésének ütemtervének kiadását kérte az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-től, majd a bíróságtól.
A Paks II. Zrt. azzal az indokkal tagadta meg a kért dokumentumok kiadását, hogy azok üzleti titkokat is tartalmaznak, amelyek nyilvánosságra kerülése jelentős kárt okoz az MVM csoportnak. A beruházás környezeti hatásairól készült tanulmányt azért nem adták ki, mert a cég szerint nyilvánosságra kerülése a környezeti hatásvizsgálati eljárást megelőzően veszélyezteti az engedélyezés “illetéktelen” külső befolyások nélküli lefolytatását.
Mándi Zoltán bíró indoklása szerint az atomerőmű bővítését megalapozó Lévai projekt környezetvédelmi hatástanulmányai közérdekű adatnak minősülnek, kiadásuk nem tagadható meg. A telephelyengedély-kérelmeket megalapozó vizsgálati dokumentumokat ugyanakkor a Paks II. Zrt. helyesen nem adta ki, mert azok döntés-előkészítő anyagok, amelyek műszaki-pénzügyi tartalmának nyilvánosságra kerülése az atomerőmű-bővítésről még zajló tárgyalások során a cég és Magyarország érdekeit sértette volna – mutatott rá.
A Paks II. Zrt.-nek a határozat szerint 15 napon belül a Lévai projekt környezeti hatástanulmányának dokumentumai közül tizenegyet kell átadnia a felperes politikus részére. Ezek között szerepel mások mellett a földtani közeg, a felszín alatti vizek, a telephely hidrológiai jellemzése, a Duna medrének és partvonalának állapotáról szóló fejezet, valamint a környezeti radioaktivitás és az élővilág sugárterhelésének jellemzése.
A bíró kitért arra is, hogy a március 19-én hatályba lépő törvény szerint az atomerőmű-bővítés egyezményeinek a döntést megalapozó adatai keletkezésüktől számított 30 évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg, nem vonatkozik a perben szereplő környezeti hatástanulmányokra – írja az MTI.
