Belföld

Lázár János a “törvényen felül álló” civil szervezetekről

Egyes civil szervezetek eltávolodtak a társadalom egészétől a miniszter szerint, és a legerősebbek "megélhetési civilként" maguk között osztották el a korlátozottan rendelkezésre álló forrásokat.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter az Amnesty International magyarországi vezetőjének, Jeney Orsolyának írt levelet azzal kapcsolatosan, hogy a jogvédő szervezet tanulmányt közölt a napokban a civilek itthoni helyzetéről, és levélben fordult Lázár Jánoshoz. A miniszter válasza a kormany.hu oldalon jelent meg.

Azok a civil szervezetek, amelyeket tanulmányukban a magyar kormány által “sarokba szorítottként” állítanak be, olyan érdekek és értékek szószólóivá váltak, amelyek nem kötődnek a magyar társadalom sorskérdéseihez – állapította meg Lázár János. Visszautasította azt a tanulmányban foglalt állítást, hogy a magyar hatóságok “hadjáratot” folytatnának a független civil társadalom tagjai ellen. A magyar hatóságok a munkájukat végezték és végzik akkor, amikor a hatályos magyar törvények betartását ellenőrzik azoknál a civil szervezeteknél, amelyek közpénzek felett rendelkeznek – hangsúlyozta, és a törvények ezekre a szervezetekre is vonatkoznak.

Azzal összefüggésben, hogy a tanulmány szerint “civil szervezetek (…) zaklatásának és megfélemlítésének árát legvégül azok az emberek fogják megfizetni, akiket ezek a szervezetek képviselnek”, azt válaszolta: “a magukat törvényen felül állónak tartó szervezetek káros tevékenységének az árát a teljes magyar társadalom fizeti meg”. Lázár nem várja el, hogy egyetértsenek vele ebben, de azt igen, hogy a törvényeket a civil szervezetek magukra is kötelezőnek fogadják el.

A miniszter felidézte: tavaly mintegy tucatnyi civil szervezet tevékenységét vizsgálta és kifogásolta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi). Meglátása szerint “a vizsgálatok a 80 ezer szervezet közé került fekete bárányok kiszűrését célozzák”. Az érintett szervezetek pedig – írta Lázár János – nem az igazukat próbálják bizonyítani, hanem a legkülönbözőbb vádakkal illetik mind a magyar kormányt, mind pedig az attól függetlenül munkájukat végző hatóságokat, ami elfogadhatatlan.

Az Amnesty International február elején közölt tanulmányában egyebek mellett azt írta, tavaly több magyar civil szervezet vált “hosszan tartó kormányzati támadássorozat célpontjává”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik