„Igen, már ez is van: interneten rendelhető Orbán. Gipszből.” Az MSZP egykori elnöke a Népszavában közölt írásában elismeri, erről nem tehet a miniszterelnök, mégis tény, hogy „mindössze 4400. forintért” bárki élhet az alkalommal, „hogy kifejezze szeretetét és háláját azért a sok jóért, amit az elmúlt négy évben kapott. Bizonyítsa be, hogy Ön is magyar! Vásároljon Orbán Viktor mellszobrot!”
Lendvai Ildikó mindezt nem akarja a kormányfő nyakába varrni. „Orbán tehetséges politikus: nem követne el ilyen műhibát. (…) A hirdetést a kampányhangulat egyik élelmes hullámlovasa adhatta fel, öntevékeny módon. Gondolta: ha másoknak jó nagy üzletet hozott Orbán hatalma, egy kisebb hasznot miért ne húzhatna ő is belőle? Élni kell, akkor is, ha nem jutott trafik” – írja.
A szocialista politikus nem a miniszterelnököt, hanem a rendszerét hibáztatja a szobor-bizniszért. „ Ahhoz, hogy valakik ebben üzleti lehetőséget lássanak, megfelelő politikai miliő kell. Egy kézbe került személyi hatalom, példátlan centralizáció, gondosan kiépített hűbéri lánc, a politikát a valláshoz közelítő kultikus elemek sokasága és a „jó király” profi módon összeállított imázsa”.
A szobortól Lendvai Ildikó el is jut addig, hogy mára „Orbán személye jelenti a szavazótábor szinte egyetlen összetartó kapcsát”. Szerinte a kormányfő gyengülni látszott, „de érdemes felfigyelni rá, hogy a megbillent glóriát újabban ügyesen elkezdték visszaigazgatni”.
