Izrael budapesti nagykövete a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából írt üzenetében írt arról, hogy a visszaemlékezés lehetőséget ad arra, hogy mi történne, ha a rasszizmus és a gyűlölet ellenőrizetlen lenne. Ez az a nap, amikor látjuk, hogy a múlt tanulságai milyen szerepet játszanak napjainkban.
Növekedett az antiszemita feszültség
Szerinte az elmúlt években láthatóan és mérhetően emelkedett az antiszemitizmus mértéke világszerte, és csökkent a zsidó közösségek fizikai biztonsága. Úgy látja, megnövekedett antiszemita feszültség jellemezte az elmúlt hónapokat, főként Európában.
Ilan Mor arra is kitért, hogy holokauszttagadás és revizionizmus nem csak Iránban és a muszlim világban fordulhat elő, látható Európában, Latin-Amerikában és a világon mindenhol, különösen az interneten és a közösségi médiában. Világossá kellene tenni, hogy a holokauszttagadás és revizionizmus az antiszemitizmus egy formája és gyűlölet-bűncselekmény.
Globális kérdés
A diplomata szerint az antiszemitizmus elleni küzdelem nemcsak “zsidó ügy”, hanem globális kihívás, amely valamennyi nemzetet érint, és amellyel a nemzetközi közösségnek szembe kell néznie. Azoknak, akik tiszteletben tartják az alapvető erkölcsi értékeket és az emberi szabadságot, össze kell fogniuk, hogy legyőzzék ezt a jelenséget – vélekedett a nagykövet. Emellett az ENSZ valamennyi tagállamának kötelessége, hogy tisztelegjen a holokauszt áldozatai előtt és úgy fejlessze oktatási programjait, hogy a jövőben megelőzze a népirtást.
A nagykövet emlékeztetett arra, hogy egy évtizeddel ezelőtt, 2005-ben az ENSZ közgyűlése január 27-ét nemzetközi emléknappá nyilvánította, amelyen a náci korszak áldozatai előtt tisztelegnek. Azért választották január 27-ét, mert 1945-ben ezen a napon szabadították fel a legnagyobb náci haláltábort, Auschwitz-Birkenaut. Az ENSZ-határozat elutasítja a holokauszt tagadását, elítéli a diszkriminációt és a vallási vagy etnikai alapú erőszakot.
