Az MSZOSZ elnöke elmondta: a szakszervezetek már a választások után megkeresték az illetékes minisztereket, párbeszédet kezdeményeztek és konkrét ügyeket is felvetettek. Két kivételtől – a Földművelésügyi Minisztériumtól és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól – eltekintve azonban a tárcáknál nem ültek le tárgyalni a szakszervezetekkel – mondta.
Kifogásolta, hogy a kabinet lényeges gazdaságpolitikai változtatásokról döntött, mindenfajta egyeztetés nélkül. A jövő évi minimálbérekről szóló tárgyalásokon például az MSZOSZ elnöke szerint példátlan helyzet állt elő azzal, hogy elfogadott adótörvények és érdemben eldöntött költségvetést követően ültek le tárgyalni. A megállapodás szerint jövőre ténylegesen lesz reálbér-növekedés, de ebben a tempóban 12-13 év kellene ahhoz, hogy a minimálbér elérje a létminimumot – jegyezte meg a szakszervezeti vezető.
Az MSZOSZ elnöke közölte: népszavazást szeretnének kezdeményezni, hogy törvény írja elő Magyarországon azt: a legkisebb jövedelem nettója ne lehessen a létminimumnál kevesebb.
Pataky Péter hangsúlyozta: a dolgozói szegénység mértéke a legelfogadhatatlanabb a szakszervezetek számára. Tarthatatlannak nevezte, hogy a 21. században tömeges dolgozói szegénységről kelljen beszélni, valamint azt, hogy az elmúlt öt évben nőtt a nettó jövedelem és a létminimum közötti különbség. Ezt csak részben enyhítette, hogy a gyerekes családok az adókedvezményeken keresztül támogatást kaptak – mondta.
A dolgozói szegénység középtávon való felszámolására a jelenleginél igazságosabb és sokkal ésszerűbb adórendszerre lenne szükség – mondta. Ahhoz, hogy a legkisebb jövedelmek nettó értéke elérje a létminimumot a szakszervezeti vezető szerint teljesítménynek megfelelő béremelés kell, valamint olyan adórendszer, amely nem sújtja számtalan különadóval a vállalkozásokat és szükséges az is, hogy legyen egy valódi progresszív személyi jövedelemadó rendszer. Pataky Péter leszögezte: a mostani egykulcsos rendszer csak azt érte el, hogy a gazdagok gazdagabbak, a szegények szegényebbek lettek és átcsoportosították a jövedelmeket alulról felülre.
A közmunkaprogramról Pataky Péter úgy vélte, hogy azzal statisztikát lehet ugyan javítani, de a program nem vezet át a valóságos munkaerőpiacra, ehelyett egyfajta szociálpolitikájává vált a kormánynak. Véleménye szerint bizonyos mértékben szükség van rá, de csodafegyverként nem lehet használni mindenre, szociálpolitikára és foglalkoztatásra is. A közmunkaprogram kiterjesztésének az az eredménye, hogy kiszorulnak a munkavállalók a rendes munkaerőpiacról, valamint a béreket is leszorítja – tette hozzá. Megjegyezte, hogy a közmunkásoknak fizetett bér elmarad a minimálbértől annak ellenére, hogy a minimálbér fogalma úgy szól, hogy Magyarország területén munkáért nem lehet kevesebbet fizetni.
Pataky Péter a szakszervezetek nyomásgyakorlásával kapcsolatban kifejtette: erős belső szervezőmunka kell ahhoz, hogy valóban akcióképesek legyenek.
Közölte: a Magyar Szakszervezeti Szövetség három konföderáció – a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége – által létrehozott egyesülés. Az integráció a terv szerint novemberben vált volna teljessé, de a SZEF nem szavazta meg a beolvadást, így megakadt a folyamat. Várhatóan jövő év február végi kongresszus zárja le az egyesülést – tette hozzá.
