Több szakmunkásra, technikusra van szükség, mint amennyit a jelenlegi képzési rendszer kibocsát, ezért egyebek mellett ki kellene tolni vagy meg kellene szüntetni az iskolarendszerű szakképzés 21-éves korhatárát – mondta Czomba Sándor államtitkár, aki szerint sem minőségben, sem mennyiségben nem áll rendelkezésre a versenyszférában azonnal alkalmazható munkaerő.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkára a Fejér Megyei Kormányhivatal pályaválasztási kiállításán beszélt arról a sajátos helyzetről, amit a szakiskolai képzés helyzetét rontó demográfiai mutatók, előnytelen képzési struktúra, illetve bizonytalan szakmai tudás jellemez és ami miatt Magyarországon egyszerre van jelen a munkanélküliség és a szakképzett munkaerő hiánya is.
Az államtitkár elmondta: 1990-ben 174 ezren végeztek középfokon, tavaly 120 ezren. Az 50 ezres csökkenés szinte kizárólag a szakiskolába belépő tanulóknál jelentkezik, miközben az ipar és a munkaerőpiac az ilyen végzettségűeket egyre inkább keresi. Szerinte minden törekvés hiábavaló, ha funkcionális analfabéták kerülnek ki az alapfokú oktatásból, ezért fontos, hogy az alapfokú oktatásból úgy jöjjenek ki a fiatalok, hogy az elégséges bizonyítvány mögött is legyen tudás.
Czomba Sándor kiemelte: a duális képzés az egyik kiút, amelynek megerősítésekor sokkal jobban be kell vonni a cégeket a gyakorlati képzésbe, jelenleg 3 százalék aktív e téren. Hozzátette: ahol nincs meg a megfelelő gyakorlati képzés lehetősége az iskolák környékén működő cégeknél, csak ott marad meg az iskolai gyakorlati képzőhely. Biztosítani szeretnék a szakképzési karrierutakat is, vagyis a szakmunkásoknak lehetőséget adnának a felsőfokú vagy technikusi tanulmányokra – jelentette ki.
Az államtitkár meglátása szerint „egyszerre van jelen Görögország és Németország is”, Győrben, Székesfehérváron, vagy a nyugati határszélen alacsony vagy megszűnt a munkanélküliség, miközben például Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ettől az ideális állapottól igen messze van. Az ottani városok is nehezen tudnak 10 százalék alatti rátát felmutatni, a kistelepüléseken azonban ez elérheti a 20-30 százalékot is. Rámutatott, hogy az alacsony iskolai végzettségűek számára sokkal zártabb a piac, a jelenleg regisztrált mintegy 400 ezer álláskereső közül 260 ezernek nincs szakképzettsége.
Pokorni Zoltán nem ért egyet azzal a kormányzati szándékkal, amely az érettségit adó továbbtanulástól a fiatalokat a szakképzés felé terelné. Mint néhány napja mondta, erkölcsileg is elfogadhatatlan az a stratégia, amely újratermeli ezt a kilátástalan helyzetben lévő, inaktív segélyezett csoportot azzal, hogy a látszólag egyszerűbb utat választva lemond róluk, s bizonyos szakmák munkaerőigényét inkább a magasabb szintű tanulásra is képes gyerekek adminisztratív korlátozásával akarja biztosítani.
Szerinte a meglévő rendszer is nagyon sok szakmunkást képez, az iparkamara kutatóintézetének elemzése szerint „a szakiskolákból a munkaerő-piaci keresletet meghaladó számban kerülnek ki a szakképzett munkavállalók”, akik nem hajlandók olyan munkakörülmények között dolgozni, amilyeneket ma a gazdaság biztosít nekik. „Azért nem a szakképzés a felelős, hogy Magyarországon a szakmunkások hány százalékát foglalkoztatják minimálbéren vagy feketén.”
