Magyarország és egész Európa stratégiai érdekének tartja Orbán Viktor miniszterelnök, hogy Közép-Európába is érkezzen azeri gáz. A jelenlegi szerződések azonban csak azt garantálják – folytatta -, hogy az azeri energiahordozó Dél-Európába el fog jutni, így “a mi dolgunk a következő években, hogy megteremtsük annak feltételeit, hogy az azeri gáz feljuthasson délről Közép-Európába is”.
Amerikai árszintre van szükség
Ennek egyetlen módja szerinte az, ha az egymással szomszédos államok összekötik vezetékrendszereiket. A miniszterelnök ezért sürgette az Európai Unió tagországait egy közös energiapiac létrehozására, amelynek “első lépése nem lehet más, mint a szomszédos államok csőrendszereinek összekapcsolása”.
A magyar miniszterelnök sajtónyilatkozatában megerősítette azt a magyar kormányzati célt, hogy a versenyképesség érdekében az energia árát az Egyesült Államokban ismert árszintre szorítsák le. Ehhez partnerekre van szükség, és “Azerbajdzsán itt is bejön a képbe” – mondta.
Magyarország ebből a szempontból mintaállam, “fair, korrekt partner”, hiszen nincs olyan szomszédja, ahonnan energiát kap, és ne tudna oda energiát szállítani. “Ezzel egyedülállóak vagyunk a térségben” – jelentette ki.
Azerbajdzsán is mintaállam
A kormányfő különösen értékes országnak nevezte Azerbajdzsánt, mert – mint fogalmazott – “egyfajta hidat képez Európa és Ázsia között”, és bizonyítékot ad arra, hogy “léteznek a keleti világban olyan országok, amelyek szekularizáltak, és ezért a józan ész alapján tudják alakítani a kapcsolatukat a racionális alapokon nyugvó nyugati világgal”. Ráadásul – folytatta – Azerbajdzsán mintaállam abból a szempontból is, hogy hogyan lehet felépíteni az energiaszektorra egy olyan gazdasági rendszert, amely lépésről lépésre a gazdaság többi szektorát is felépíti és világszínvonalúvá teszi.
Orbán Viktor azt is mondta, Magyarországnak sok oka van arra, hogy “nagy tisztelettel” emlegesse Azerbajdzsánt, annak elnökét és az elnök édesapját, Heydar Aliyev volt azeri államfőt.
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
A kormányfő végül beszámolt arról, hogy Magyarország 200 azeri diáknak ajánl fel ösztöndíjat. Célnak nevezte továbbá, hogy esetleg magyar felsőoktatási intézmény jöjjön létre a kaukázusi országban.
A nyilatkozatok előtt a magyar fél és az azeri delegáció tagjai nyolc megállapodást írtak alá. A két ország közötti stratégiai partnerségi nyilatkozat mellett megállapodás jött létre a két kormány között a légi közlekedésről, a magyar gazdasági tárca és az azeri szakminisztérium között a turizmusról, együttműködési megállapodást kötött a két főváros, Budapest és Baku, és szándéknyilatkozatot írt alá a két agrártárca az állat-egészségügyi együttműködésről.
Aliyev: Új forrás lehet Európának
Két ország között a jó kapcsolatok alapja az akarat és a szándék, és Azerbajdzsán, valamint Magyarország elkötelezett az együttműködés mellett, ezért lesz sikeres a kapcsolatépítésük a jövőben is – mondta Ilham Aliyev azeri államfő kedden az Országházban, miután egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel.
Ilham Aliyev sajtónyilatkozatában kiemelte: a két ország közötti politikai kapcsolatok kiválóak, a gazdasági kapcsolatok pedig gyorsan fejlődhetnek. Jók az együttműködés kilátásai az energiaszektorban is: Azerbajdzsán új forrást jelenthet Európának, és az országnak is szüksége van az európai piacra – mutatott rá.
Az azeri-magyar kapcsolatok akkor kerültek leginkább a közfigyelem középpontjába, amikor a magyar diplomácia úgy döntött, hogy kiadja Azerbajdzsánnak a Ramil Safarovot, a baltás gyilkosságért itthon életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt azeri tisztet. A Népszabadság értesülése szerint erről egy éven át folytattak titkos tárgyalásokat, majd Orbán Viktor azerbajdzsáni látogatásán állapodtak meg.
Országaink közti barátságot közös bélyegekkel is megpecsételtük. Két éven belül ugyanis két bélyeg is megjelent Magyarországon Azerbajdzsánnal összefüggésben, az egyiket 2011 decemberében adta ki a Magyar Posta, a másik pedig tavaly jelent meg.
