Goodfriendre a Népszabadságnak adott interjúban rákérdeztek, hogy a kitiltottak száma még mindig ugyanannyi-e, amelyre az ügyvezető azt felelte, hogy a szám változott. Ez ugyan jelentheti azt is, hogy akár lekerülhettek a listáról, de az ügyvivő kifejtette, hogy nem a 7750-es proklamáció alapján változott a szám, amely az eddigi kitiltottakra vonatkozott. Elárulta azt is, hogy akár a kitiltott hivatalos személyek száma is változhat, de nem ugyanabból az okból, mint a „hatoknál”.
Érdekes módon a Népszabadság nyomtatott és online változatában másképpen szerepelnek az ügyvivő szavai. Mikor az újságíró megkérdezi, hogy változott-e a szám, a print változatban Goodfriend azt válaszolja, hogy “változott, de nem a 7750-es elnöki proklomáció alapján”, míg az internetes cikkben már nem szerepelt a „változott” szó. Ezzel mintegy állítássá alakítva át az újságíró kérdését, hozzátéve, hogy nem a proklomáció alapján.
Konkrét bizonyítéka volt a kormánynak
Az ügyvivő szerint az Egyesült Államoknak különböző szinteken elég jók a kapcsolatai a magyar tárcáknál, jól tudnak együttműködni a kormányzattal. Szerinte sosem keresték a konfliktus lehetőségét, de fontosnak tartják a nyílt, jól szabályozott üzleti viszonyok megteremtését, a korrupció visszaszorítását. Így, ha mégis vannak korrupt kormányzati tisztségviselők, tőlük megtagadják a belépést az Egyesült Államokba.
„Ezzel mutatjuk ki a korrupció iránti zéró toleranciánkat. Erről hosszú évek óta tárgyaltunk a magyar kormánnyal. Szó volt konkrét ügyekről, információkról, amelyek köztisztviselők érintettségét bizonyították” – mondta Goodfriend.
Minden országban akadnak korrupt tisztségviselők
A magyar kormány tehát kapott olyan információt, amelynek alapján, ha akart volna, el tudott volna járni. Úgy véli, az egész ügyben csak annyi a fejlemény, hogy az információk értékelése során megállapították néhány konkrét személy érintettségét.
„Minden országban akadnak korrupt tisztségviselők. Magyarország csak annyiban különbözik, hogy nem hallunk felelősségre vonásról, nem látjuk, hogy bíróság elé állítanák a vétkeseket” – fogalmazott.
Az Egyesült államok diplomáciája egyébként nem a médián keresztül kívánta intézni az ügyet, csak a kormánnyal akarták tudatni, hogy ilyen eszközt alkalmaztak, mert feltételezték, hogy az érintettek tájékoztatják majd a munkaadójukat. Csak akkor szólaltak meg a sajtóban, amikor a Napi Gazdaság az ügyvivő értékelése szerint félrevezető változattal állt elő.
